1 (24:1) Псалом Давида. К Тебе, Господи, возношу душу мою.
2 (24:2) Боже мой! на Тебя уповаю, да не постыжусь, да не восторжествуют надо мною враги мои,
3 (24:3) да не постыдятся и все надеющиеся на Тебя: да постыдятся беззаконнующие втуне.
4 (24:4) Укажи мне, Господи, пути Твои и научи меня стезям Твоим.
5 (24:5) Направь меня на истину Твою и научи меня, ибо Ты Бог спасения моего; на Тебя надеюсь всякий день.
6 (24:6) Вспомни щедроты Твои, Господи, и милости Твои, ибо они от века.
7 (24:7) Грехов юности моей и преступлений моих не вспоминай; по милости Твоей вспомни меня Ты, ради благости Твоей, Господи!
8 (24:8) Благ и праведен Господь, посему наставляет грешников на путь,
9 (24:9) направляет кротких к правде, и научает кротких путям Своим.
10 (24:10) Все пути Господни – милость и истина к хранящим завет Его и откровения Его.
11 (24:11) Ради имени Твоего, Господи, прости согрешение мое, ибо велико оно.
12 (24:12) Кто есть человек, боящийся Господа? Ему укажет Он путь, который избрать.
13 (24:13) Душа его пребудет во благе, и семя его наследует землю.
14 (24:14) Тайна Господня – боящимся Его, и завет Свой Он открывает им.
15 (24:15) Очи мои всегда к Господу, ибо Он извлекает из сети ноги мои.
16 (24:16) Призри на меня и помилуй меня, ибо я одинок и угнетен.
17 (24:17) Скорби сердца моего умножились; выведи меня из бед моих,
18 (24:18) призри на страдание мое и на изнеможение мое и прости все грехи мои.
19 (24:19) Посмотри на врагов моих, как много их, и [какою] лютою ненавистью они ненавидят меня.
20 (24:20) Сохрани душу мою и избавь меня, да не постыжусь, что я на Тебя уповаю.
21 (24:21) Непорочность и правота да охраняют меня, ибо я на Тебя надеюсь.
22 (24:22) Избавь, Боже, Израиля от всех скорбей его.
1 Dávidé.
2 Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim.
3 Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tõled.
4 Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.
5 Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged.
6 Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedrõl, mert azok öröktõl fogva vannak.
7 Ifjúságomnak vétkeirõl és bûneimrõl ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!
8 Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezõket.
9 Igazságban járatja az alázatosokat, és az õ útjára tanítja meg az alázatosokat.
10 Az Úrnak minden útja kegyelem és hûség azoknak, a kik szövetségét és bizonyságait megtartják.
11 A te nevedért, Uram, bocsásd meg bûnömet, mert sok az.
12 Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, a melyet válaszszon.
13 Annak lelke megmarad a jóban, és magzatja örökli a földet.
14 Az Úr bizodalmas az õt félõkhöz, és szövetségével oktatja õket.
15 Szemeim mindenha az Úrra [néznek,] mert õ húzza ki a tõrbõl lábamat.
16 Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok.
17 Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem.
18 Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg minden bûnömet.
19 Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak, és gyilkos gyûlölséggel gyûlölnek engem.
20 Õrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam.
21 Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak.
22 Mentsd ki, Isten, Izráelt minden bajából.