1 Ora, estes são os que vieram ter com Davi a Ziclague, enquanto estava escondido por causa de Saul, filho de Quis; e eram dos homens poderosos que lhe ajudavam na guerra.
2 Tinham por arma o arco, e usavam tanto da mão direita como da mão esquerda em arremessarem pedras com fundas e em dispararem setas dos arcos; eram dos irmãos de Saul de Benjamim.
3 O chefe era Aiezer, em seguida Joás, filhos de Semaa, gibeatita; Jeziel e Pelete, filhos da Azmavete; Beraca e Jeú, anatotita;
4 Ismaías, gibeonita, homem poderoso entre os trinta e comandante deles, e Jeremias, Jaaziel, Joanã e Jozabade, gederatita;
5 Eluzai, Jerimote, Bealias, Semarias, Sefatias, harufita;
6 Elcana, Issias, Azareel, Joezer e Jasobeão, coraítas;
7 Joela e Zebadias, filhos de Jeroão de Gedor.
8 Dos gaditas desertaram para Davi ao lugar forte no deserto, homens ilustres em valor, preparados para a guerra, que sabiam manejar escudo e lança. Os seus rostos eram como de leões, e eles tão velozes como as corças sobre os montes.
9 O chefe era Ezer, o segundo Obadias, o terceiro Eliabe,
10 o quarto Mismana, o quinto Jeremias,
11 o sexto Atai, o sétimo Eliel,
12 o oitavo Joanã, o nono Elzabade,
13 o décimo Jeremias, o undécimo Macbanai.
14 Estes, dos filhos de Gade, foram capitães do exército: o que era menor valia por cem homens, e o maior por mil.
15 Estes são os que passaram o Jordão no primeiro mês, quando ele trasbordava por todas as suas ribeiras; e puseram em fugida a todos os que habitavam nos vales, ao oriente e ao ocidente.
16 Também vieram dos filhos de Benjamim e de Judá ter com Davi ao lugar forte.
17 Davi saiu-lhes ao encontro e disse-lhes: Se vierdes ter comigo pacificamente para me socorrer, unir-se-á o meu coração convosco; se, porém, vierdes para me entregar aos meus adversários, não havendo mal nas minhas mãos, olhe para isso o Deus de nossos pais e seja juiz.
18 Então veio o espírito sobre Amasai, que era chefe dos trinta, e ele disse: Somos teus, ó Davi, e do teu lado, ó filho de Jessé; paz, paz seja contigo, e paz seja com os que te ajudam, porque o teu Deus te ajuda. Davi recebeu-os, e fê-los capitães de tropas.
19 Também de Manassés desertaram alguns para Davi, quando veio com os filisteus contra Saul para pelejar (porém não os ajudou, porque os régulos dos filisteus, tendo feito conselho, o despediram, dizendo: Ele com perigo das nossas vidas passará para o seu amo Saul).
20 Voltando ele para Ziclague, de Manassés desertaram para ele: Adna, Jozabade, Jediael, Micael, Jozabade, Eliú e Ziletai, capitães de mil com Manassés.
21 Deram auxílio a Davi contra a tropa de salteadores, porque todos eles eram ilustres em valor, e foram capitães no exército.
22 De dia em dia concorriam a Davi para o auxiliarem, até que se fez um grande exército como o exército de Deus.
23 Estes são os números dos cabeças dos que estavam armados para a guerra, que vieram ter com Davi, em Hebrom, para lhe transferirem o reino de Saul, segundo a palavra de Jeová.
24 Os filhos de Judá, que traziam escudos e lanças, seis mil e oitocentos, armados para a guerra.
25 Dos filhos de Simeão, homens valentíssimos para a guerra, sete mil e cem.
26 Dos filhos de Levi, quatro mil e seiscentos.
27 Joiada foi o chefe da casa de Arão, e com ele três mil e setecentos;
28 e Zadoque mancebo ilustre em valor, e da casa de seu pai vinte e dois capitães.
29 Dos filhos de Benjamim, irmãos de Saul, três mil; porque até então a maior parte deles se tinham conservado fiéis à casa de Saul.
30 Dos filhos de Efraim, vinte mil e oitocentos, ilustres em valor, e de nome nas casas de seus pais.
31 Da meia tribo de Manassés, dezoito mil, que foram designados por nome para virem fazer rei a Davi.
32 Dos filhos de Issacar, homens que tinham a inteligência dos tempos, para saberem o que Israel devia fazer; os cabeças deles eram duzentos; e todos os seus irmãos seguiram o seu mandamento.
33 De Zebulom cinqüenta mil que podiam sair no exército, pôr-se em campo, providos de toda a sorte de instrumentos de guerra, e ordenar a batalha. Não eram de coração dobre.
34 De Naftali mil capitães, e com eles trinta e sete mil que levavam escudo e lança.
35 Dos danitas vinte e oito mil e seiscentos, que podiam pôr-se em campo.
36 De Aser quarenta mil, que podiam sair no exército e pôr-se em campo.
37 Da banda dalém do Jordão dos rubenitas, dos gaditas e da meia tribo de Manassés, providos de toda a sorte de instrumentos de guerra, cento e vinte mil.
38 Todos estes, sendo guerreiros, que sabiam ordenar a batalha, vieram com coração perfeito a Hebrom, para constituir a Davi rei sobre todo o Israel; e todo o resto também de Israel estava de um só coração em constituir rei a Davi.
39 Permaneceram ali com Davi três dias, comendo e bebendo, porque seus irmãos lhes tinham feito provisões.
40 Além disso os que estavam perto, até Issacar, Zebulom e Naftali, traziam em jumentos, em camelos, em machos e em bois, pão, comidas de farinha, pastas de figos, cachos de passas, vinho, azeite, bois e ovelhas em abundância; porque havia regozijo em Israel.
1 Ezek azok, a kik Dávidhoz menének Siklágba, mikor Saul, a Kis fia miatt még számkivetésben vala, a kik a hõsöknek a harczban segítõi voltak.
2 Ívesek, a kik mind jobb-, mind balkézre kõvel [hajítanak ]és nyíllal lõnek vala, a kik Saul atyjafiai közül valók valának, Benjámin nemzetségébõl.
3 Elõljáró vala Ahiézer és Joás, a Gibeabeli Semáa fiai és Jéziel és Pélet, Azmávet fiai, Beráka és Jéhu, Anatótból,
4 És a Gibeonbeli Ismája, a harmincz közül való hõs, a kiknek elõljárójok is vala; Irméja, Jaháziel, Johanán és Gederátbeli Józabád,
5 Elúzai, Jérimót, Behália, Semária és Hárufbeli Sefátja,
6 Elkána, Isija, Azaréel, Jóézer és a Kóré nemzetébõl való Jásobéám.
7 Joéla és Zebádja, a Gedorból való Jérohám fiai.
8 A Gáditák közül is menének Dávidhoz, mikor a pusztában vala az erõsségben, erõs és hadakozó férfiak, paizsosok, dárdások, a [kiknek] orczájok, mint az oroszlánnak orczája és gyorsaságra hasonlók a hegyen lakozó vadkecskékhez.
9 Ézer az elsõ, Obádia második, Eliáb harmadik,
10 Mismanna negyedik, Jirméja ötödik,
11 Attai hatodik, Eliel hetedik,
12 Nyolczadik Johanán, kilenczedik Elzabád,
13 Tizedik Jirméja, tizenegyedik Makbánnai.
14 Ezek voltak fõemberek a seregben a Gád fiai közül; a legkisebbek egyike száz ellen, a legnagyobbak egyike ezer ellen!
15 Ezek azok, a kik a Jordánon átmentek volt az elsõ hónapban, noha az [árvíz] a partot felülmúlta, és elûzték mindazokat, a kik a völgyben [valának] napkelet felõl és napnyugot felõl.
16 Jövének Dávidhoz a Benjámin és a Júda fiai közül is az erõsségbe.
17 És kiméne Dávid elejökbe, és felelvén, monda nékik: Hogyha békesség okáért jöttök hozzám, hogy segítségemre legyetek, az én szívem egy lesz ti veletek; ha pedig meg akartok csalni, [hogy eláruljatok] az én ellenségeimnek, holott semmi gonoszságot nem követtem el: lássa meg a mi atyáink Istene és büntessen meg.
18 A lélek pedig felindítá Amásait, a harmincznak fejedelmét, [s monda:] Óh Dávid, tied [vagyunk] és te veled [leszünk,] Isai fia! Békesség, békesség néked, békesség a te segítõidnek is, mert megsegít téged a te Istened! Magához fogadá azért õket Dávid, és fõemberekké tevé a seregben.
19 Ennekfelette Manasséból is hajlának Dávidhoz, mikor a Filiszteusokkal együtt Saul ellen ment volna harczolni; de nem segéllék õket; mert tanácsot [tartván,] haza küldék a Filiszteusok fejedelmei, mondván: A mi fejünk veszésével fog visszamenni az õ urához, Saulhoz.
20 Mikor visszatére Siklágba, hajlának õ hozzá a Manassé fiai közül Adna, Józabád, Jediháel, Mikáel, Józabád, Elihu és Sillétai, a kik a Manasse [nemzetségé]bõl való ezerek elõljárói [voltak.]
21 És ezek Dávidnak segítségül voltak az [ellenség] seregei ellen; mert fejenként mind erõs vitézek valának, és vezérek a seregben.
22 Annakfelette minden nap mennek vala Dávidhoz, hogy segítségére legyenek néki, míg [serege] nagygyá lõn, mint az Istennek tábora.
23 Ezek pedig számszerint a viadalhoz készült elõljárók, a kik Dávidhoz mentek vala Hebronban, hogy õt Saul helyett az országban királylyá válaszszák, az Isten ígérete szerint.
24 A Júda fiai közül, a kik paizst és kopját viselének hatezernyolczszáz vala harczra készen.
25 A Simeon fiai közül [vitéz] férfiak a viadalra, hétezerszáz.
26 A Lévi fiai közül négyezerhatszáz [vala.]
27 Jojada is, ki az Áron fiai között elõljáró vala, és õ vele háromezerhétszáz.
28 És az ifjú Sádók, a ki igen erõs vala, és az õ atyja házából huszonkét fõember.
29 A Benjámin fiai közül, a kik Saul atyjafiai valának, háromezer; mert még azok közül sokan hûségesen õrizik vala a Saul házát.
30 Az Efraim fiai közül húszezernyolczszáz, igen vitézek, a kik az õ nemzetségökben híres férfiak valának;
31 Manassénak félnemzetségébõl pedig tizennyolczezer, kik névszerint kijelöltetének, hogy elmenjenek és Dávidot királylyá válaszszák.
32 Az Izsakhár fiai közül, a kik felismerék az idõ alkalmatos voltát, hogy tudnák, mit kellene Izráelnek cselekednie, kétszáz fõember és az õ rokonaik mind [hallgatnak vala] beszédjökre.
33 A Zebulon [fiai] közül a harczra kimenõk, minden hadiszerszámokkal felkészülve, ötvenezeren valának, [készek] a viadalra állhatatos szívvel.
34 A Nafthali [nemzetségé]bõl ezer fõember vala; és õ velek paizszsal s kopjával harminczhétezer vala.
35 A Dániták közül, a kik a viadalhoz készek valának, huszonnyolczezerhatszázan voltak.
36 És az Áser [fiai] közül a hadakozók és az ütközethez készek negyvenezeren valának.
37 A Jordánon túl lakozók közül, [azaz] a Rúbeniták, Gáditák és a Manasse nemzetségének fele közül, minden viadalhoz való szerszámokkal egyetemben, [jöttek] százhúszezeren.
38 Mindezek hadakozó férfiak, a viadalra elkészülve, egy értelemmel mentek vala Hebronba, hogy Dávidot az egész Izráel felett királylyá válaszszák, sõt ezeken kivül is az egész Izráel egy szívvel [azon] volt, hogy Dávidot királylyá válaszszák.
39 És ott maradának Dáviddal harmadnapig, s esznek és isznak vala; mert az õ atyjokfiai készítettek vala nékik;
40 És úgy a szomszédságukban levõk, mint [mások] Izsakhárig, Zebulonig és Nafthaliig hoznak vala kenyereket szamarakon, tevéken, öszvéreken és ökrökön, eleséget, lisztet, fügét, aszuszõlõt, bort, olajat, [vágó]barmokat, juhokat számtalan sokat; mert nagy öröm vala Izráelben.