1 Hirão, rei de Tiro, enviou mensageiros a Davi, e cedros e pedreiros e carpinteiros para lhe edificarem uma casa.
2 Percebeu Davi que Jeová o tinha estabelecido como rei sobre Israel, porque o seu reino tinha sido muito exaltado por amor do seu povo de Israel.
3 Tomou ainda Davi em Jerusalém outras mulheres, e gerou ainda filhos e filhas.
4 Estes são os nomes dos filhos que lhe nasceram em Jerusalém: Samua, Sobabe, Natã e Salomão;
5 Ibar, Elisua e Elpelete;
6 Nogá, Nefegue e Jafia;
7 Elisama, Beeliada e Elifelete.
8 Quando os filisteus ouviram que Davi tinha sido ungido rei sobre Israel, subiram todos em busca de Davi; o que ouvindo Davi, saiu contra eles.
9 Ora os filisteus tinham vindo e feito uma arremetida no vale de Refaim.
10 Então Davi consultou a Deus, dizendo: Subirei contra os filisteus? e entregá-los-ás nas minhas mãos? Respondeu-lhe Jeová: Sobe, porque os entregarei nas tuas mãos.
11 Subiram a Baal-Perazim, e ali os feriu Davi, que disse: Por minha mão Deus fez brecha nos meus inimigos, como uma brecha feita por águas. Pelo que chamaram àquele lugar Baal-Perazim.
12 Ali deixaram os seus deuses, que, por ordem de Davi, foram queimados a fogo.
13 Tornaram os filisteus a fazer uma arremetida no vale.
14 De novo consultou Davi a Deus, que lhe disse: Não subirás após eles; retira-te, e vem contra eles por diante das balsamárias.
15 Quando ouvires o ruído de marcha nas copas das balsamárias, sairás à peleja; pois Deus saiu diante de ti para ferir o exército dos filisteus.
16 Fez Davi como Jeová lhe havia ordenado: e feriram o exército dos filisteus desde Gibeom até Gezer.
17 A fama de Davi espalhou-se por todas as terras; e Jeová fez que todas as nações tivessem medo dele.
1 Külde pedig Hírám, Tírus királya Dávidhoz követeket: czédrusfákat, kõmíveseket és ácsmestereket, hogy néki házat csináljanak.
2 És megismeré Dávid, hogy az Úr õt megerõsítette a királyságban Izráel felett, mivelhogy igen felmagasztaltatott vala az õ országa az õ népéért, az Izráelért.
3 Võn pedig Dávid még [több] feleséget Jeruzsálemben, és nemze Dávid még [több] fiakat és leányokat.
4 És ezek neveik azoknak, a kik születtek néki Jeruzsálemben: Sammua, Sobáb, Nátán és Salamon,
5 Ibhár, Elisua és Elpélet,
6 Nógah, Néfeg és Jáfia,
7 Elisáma, Beheljada és Elifélet.
8 Megértvén pedig a Filiszteusok, hogy Dávid királylyá kenetett fel az egész Izráel felett, feljövének mind a Filiszteusok, hogy megkeressék Dávidot. Mely dolgot mikor Dávid meghallott, azonnal ellenök ment.
9 A Filiszteusok pedig eljövén, elszéledének a Réfaim völgyében.
10 Akkor Dávid megkérdé az Istent, mondván: Felmenjek-é a Filiszteusok ellen, és kezembe adod-é õket? És monda néki az Úr: Menj fel, és kezedbe adom õket.
11 Felmenének azért Baál-perásimba, és ott Dávid õket megveré, és monda Dávid: Az Isten eloszlatá az én ellenségeimet az én kezem által, mint a vizeknek oszlását; azért nevezék azt a helyet Baál- perásimnak.
12 És ott hagyák az õ [bálvány] isteneiket, és Dávid megparancsolá, hogy megégessék azokat.
13 Ismét [feltámadának] a Filiszteusok és a völgyben szétterjeszkedtek.
14 Azért Dávid ismét megkérdé az Istent, és monda az Isten néki: Ne menj fel utánok, hanem fordulj el tõlök, és menj reájok a szederfák irányában;
15 És mikor hallándod a járás dobogását a szederfák tetején, akkor menj ki a viadalra; mert az Isten te elõtted megyen, hogy megverje a Filiszteusok táborát.
16 Dávid azért úgy cselekedék, a mint néki Isten meghagyta volt, és vágák a Filiszteusok táborát Gibeontól fogva szinte Gézerig.
17 És elterjede Dávid híre az országokban, és az Úr adá a tõle való félelmet minden pogányokra.