1 No sétimo ano animou-se Joiada, e entrou em aliança com os centuriões, Azarias, filho de Jorão, Ismael, filho de Joanã, Azarias, filho de Obede, Maaséias, filho de Adaías, e Elisafate, filho de Sicri.

2 Estes percorreram a Judá e congregaram os levitas de todas as cidades de Judá e os cabeças das famílias de Israel, e vieram para Jerusalém.

3 Toda a congregação fez uma aliança com o rei na casa de Deus. Joiada disse-lhes: Eis que o filho do rei reinará, como falou Jeová a respeito dos filhos de Davi.

4 Isto é o que haveis de fazer: uma terça parte de vós que entrardes no sábado, a saber, dos sacerdotes e dos levitas, servirá de guardas das portas;

5 outra terça parte estará junto à casa do rei; e a outra terça parte à porta do Fundamento; e todo o povo estará nos átrios da casa de Jeová.

6 Não entre, porém, nenhum outro na casa de Jeová, senão os sacerdotes e os levitas que estão de serviço; estes entrarão, porque são santos. Mas todo o povo formará a guarda de Jeová.

7 Os levitas cercarão o rei de todos os lados, tendo cada um na mão as suas armas; e todo o que entrar na casa, seja morto: acompanhai o rei quando entrar e quando sair.

8 Fizeram os levitas e todo o Judá conforme tudo o que o sacerdote Joiada ordenou. Tomou cada um os seus homens, tanto os que haviam de entrar no sábado como os que haviam de sair no sábado; pois o sacerdote Joiada não despediu as turmas.

9 Também o sacerdote Joiada entregou aos centuriões as lanças, os paveses e os escudos que tinham pertencido ao rei Davi, os quais estavam na casa de Deus.

10 Dispôs todo o povo, cada um com as suas armas na mão, desde o lado direito da casa até o lado esquerdo da casa, perto do altar e da casa, ao redor do rei.

11 Então tiraram para fora o filho do rei, puseram-lhe na cabeça a coroa, deram-lhe o testemunho e constituíram-no o rei. Joiada e seus filhos ungiram-no, e disseram: Viva o rei.

12 Ouvindo Atália a voz do povo, da guarda e dos que louvavam o rei, veio ter com o povo na casa de Deus.

13 Olhou, e eis que o rei estava junto à sua coluna, à entrada, e os capitães e as trombetas perto do rei; todo o povo da terra se regozijava e tocava as trombetas. Também os cantores tocavam instrumentos de música, e guiavam nos cânticos de louvor. Então Atália rasgou os seus vestidos e disse: Traição! traição!

14 O sacerdote Joiada tirou para fora os centuriões que estavam sobre o exército e disse-lhes: Tirai-a para fora por entre as fileiras: quem a seguir, seja morto a espada, pois disse o sacerdote: Não a mateis na casa de Jeová.

15 Abriram-lhe passagem; e ela se foi à entrada da porta dos cavalos que dá para a casa do rei, onde a mataram.

16 Joiada fez uma aliança entre si e o povo todo e o rei para serem o povo de Jeová.

17 Todo o povo foi à casa de Baal, derrubaram-na, despedaçaram os altares e as imagens e mataram a Matã, sacerdote de Baal, diante dos altares.

18 Joiada pôs os ofícios da casa de Jeová sob a direção dos levitas sacerdotes, a quem Davi tinha distribuído na casa de Jeová, para oferecerem com regozijo e com cânticos os holocaustos de Jeová, como está escrito na lei de Moisés, segundo a ordem de Davi.

19 Colocou porteiros às portas da casa de Jeová, para que nela não entrasse ninguém que de qualquer forma fosse imundo.

20 Tomou os centuriões, os nobres, os governadores do povo, e todo o povo da terra, e conduziu ao rei da casa de Jeová; passaram pela porta superior para a casa do rei, e fizeram sentar o rei no trono do reino.

21 Assim se regozijou todo o povo da terra, e estava em paz a cidade. Mataram a Atália à espada.

1 A hetedik esztendõben pedig felbátorodván Jójada, szövetséget kötött a századosokkal, Azáriával a Jérohám fiával, Ismáellel a Jóhanán fiával, Azáriával az Obed fiával, Maaséjával az Adája fiával, és Elisafáttal a Zikri fiával;

2 A kik Júda országát körüljárván, összegyûjték Júdának minden városaiból a Lévitákat és az Izráel családfõit, és jövének Jeruzsálembe.

3 Szövetséget tõn pedig mind az egész gyülekezet a királylyal az Isten házában, minekutána [Jójada] ekképen szólott nékik: Ímé a király fia fog uralkodni, a mint az Úr szólott volt a Dávid fiairól;

4 Azért ez az a dolog, amit cselekednetek kell: Harmadrész közületek, a kik a szombatra szoktatok feljönni a papok és a Léviták közül, ajtónálló legyen;

5 Harmadrész a király házánál, és harmadrész a fõkapunál álljon; az egész nép pedig legyen az Úr házának pitvariban;

6 Senki ne menjen be az Úr házába, hanem csak a papok és a kik szolgálnak a Léviták közül, csak õk menjenek be, mert szent dologra rendeltettek; az egész nép tartsa magát az Úr parancsolatjához.

7 És a Léviták vegyék körül a királyt, fegyvere mindenkinek kezében legyen, és ha valaki bemenne a házba, ott megölettessék; és a király mellett legyetek, mikor bemegy és mikor kijön.

8 És mind a szerint cselekedének a Léviták és az egész Júda, a mint Jójada pap megparancsolá, és kiki maga mellé vevé az õ embereit, mindazokat, a kik felmennek vala a szombatra, mind a kik kijõnek vala szombaton; mert Jójada pap nem ereszté el a csapatokat.

9 És Jójada pap a századosoknak azokat a dárdákat, paizsokat és pánczélokat adá, a melyek Dávid királyéi [voltak,] a melyek az Isten házában [valának.]

10 És állítá az egész népet, mindenkinek fegyvere kezében lévén, a ház jobb oldalától fogva a ház bal oldaláig, az oltár mellett és a ház mellett a király körül.

11 Akkor kihozák a király fiát, és reá tevék a koronát és a bizonyságtételt, és királylyá tevék õt, és megkenék õt Jójada és az õ fiai, mondván: Éljen a király!

12 Mikor pedig meghallotta Athália a futkosó nép szavát, a kik a királyt dícsérik vala; akkor [õ is] felméne a nép közé az Úr házába.

13 És mikor látta, hogy a király az õ oszlopánál áll a bejáratnál, s a fejedelmek és a trombitások a király mellett vannak, és hogy az egész föld népe örül, trombitál, s az énekesek a zengõ szerszámokkal énekelnek, a kik tudósok valának az [isteni] dícséretben: megszaggatá Athália az õ ruháit, és monda: Árulás, árulás!

14 És kiküldé Jójada pap a századosokat, a sereg elõljáróit, mondván nékik: Vezessétek ki a rendek között; és ha valaki utána menne, fegyverrel ölettessék meg. Mert ezt mondja vala a pap: Ne öljétek meg õt az Úr házában.

15 Helyet adának azért néki, [hogy kimehessen,] és mikor jutott volna a király háza felé a lovak kapujáig, ott megölték õt.

16 Szövetséget tõn pedig Jójada õ maga között, az egész nép között és a király között, hogy õk az Úr népei legyenek.

17 És beméne az egész sokaság a Baál házába, és azt elrontá, és annak mind oltárait, mind bálványait összetöré; Mattánt pedig, a Baál papját az oltárok elõtt ölék meg.

18 És gondviselõket állíta Jójada az Úr házába, a lévitai papok által, a kiket Dávid csoportokba osztott az Úr házában, hogy áldoznának égõáldozatokkal az Úrnak, a mint a Mózes törvényében megíratott, nagy vígassággal és énekszóval, a Dávid rendelése szerint.

19 És állítá az ajtónállókat az Úr házának kapuihoz, hogy be ne mehessen, a ki tisztátalan bármely dolog által.

20 Azután maga mellé vevé a századosokat és a fõembereket és a kik a nép felett uralkodnak, s az egész ország népét, és kivezetvén a királyt az Úr házából, bemenének a király házának felsõ kapuján, és ülteték a királyt a királyiszékbe.

21 És örvendezett a föld minden népe, és a város is megnyugovék; minekutána Atháliát megölék fegyverrel.