1 Finalmente, irmãos, orai por nós, para que a palavra do Senhor se propague, e seja glorificada como também o é entre vós,

2 e para que sejamos libertados de homens perversos e malvados; porque a fé não é de todos.

3 Mas fiel é o Senhor que vos confirmará, e guardará do maligno.

4 Quanto a vós confiamos no Senhor que não só fazeis, mas fareis o que mandamos.

5 O Senhor, porém, vos dirija os corações no amor de Deus e na fortaleza de Cristo.

6 Nós vos mandamos, irmãos, em nome do Senhor Jesus Cristo, que vos aparteis de qualquer irmão que anda desordenadamente e não segundo a tradição que de nós recebestes.

7 Pois vós mesmos sabeis como deveis imitar-nos, porque não andamos desordenadamente entre vós,

8 nem comemos de graça o pão de homem algum, antes em trabalho e fadiga, trabalhando de noite e de dia para não sermos pesados a nenhum de vós;

9 não porque não tivéssemos o direito, mas para vos oferecer em nós um modelo que imitásseis.

10 Pois ainda quando estávamos convosco, isto vos mandamos, que, se alguém não quer trabalhar, não coma.

11 Temos ouvido que alguns andam entre vós desordenadamente, que nada fazem, antes se intrometem nos negócios alheios;

12 a estes tais ordenamos e rogamos no Senhor Jesus Cristo que, trabalhando sossegadamente, comam o seu pão.

13 Porém vós, irmãos, não vos canseis de fazer o bem.

14 Mas se alguém não obedecer à nossa palavra por esta epístola, notai-o, e não vos relacioneis com ele, a fim de que seja envergonhado;

15 todavia não o considereis como inimigo, mas admoestai-o como irmão.

16 O mesmo Senhor da paz vos dê a paz sempre e em toda a maneira. O Senhor seja com todos vós.

17 A saudação, escrevo-a eu, Paulo, por minha própria mão, que é o sinal em cada epístola; assim escrevo.

18 A graça de nosso Senhor Jesus Cristo seja com todos vós.

1 Végezetre imádkozzatok értünk atyámfiai, hogy az Úrnak beszéde terjedjen és dicsõíttessék, a miként ti köztetek is.

2 És hogy meneküljünk meg az alkalmatlan és gonosz emberektõl. Mert nem mindenkié a hit!

3 De hû az Úr, a ki megerõsít titeket és megõriz a gonosztól.

4 Bízunk is az Úrban reátok nézve, hogy megteszitek és meg is fogjátok tenni azokat, a miket parancsolunk.

5 Az Úr pedig igazgassa a ti szíveteket az Isten iránt való szeretetre, és Krisztus iránt való állhatatosságra.

6 A mi Urunk Jézus Krisztus nevében pedig, rendeljük néktek, atyámfiai, hogy vonjátok el magatokat minden atyafitól, a ki rendetlenül él, és nem ama utasítás szerint, a melyet mi tõlünk kapott.

7 Magatok is tudjátok, mimódon kell minket követni; mert nem viseltük magunkat közöttetek rendetlenül.

8 Sem ingyen kenyeret nem ettünk senkinél, hanem munkával és fáradsággal, éjjel-nappal dolgozva, hogy közületek senkinek se legyünk terhére.

9 Nem azért, mintha nem volna rá jogunk, hanem hogy magunkat például adjuk néktek, hogy minket kövessetek.

10 Mert a mikor nálatok voltunk is, azt rendeltük néktek, hogy ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék.

11 Mert halljuk, hogy némelyek rendetlenül élnek közületek, a kik semmit nem dolgoznak, hanem nyughatatlankodnak.

12 Az ilyeneknek azonban rendeljük és kérjük õket a mi Urunk Jézus Krisztusra, hogy csendesen munkálkodva, a magok kenyerét egyék.

13 Ti pedig, atyámfiai, meg ne restüljetek a jó cselekvésben.

14 Ha pedig valaki nem engedelmeskedik a mi levél által való beszédünknek, azt jegyezzétek meg; és ne társalkodjatok vele, hogy megszégyenüljön.

15 De ne tartsátok ellenségnek, hanem intsétek, mint atyafit.

16 Maga pedig a békességnek Ura adjon néktek mindenkor minden tekintetben békességet. Az Úr [legyen] mindnyájatokkal!

17 A köszöntést én Pál [írom] a saját kezemmel, a mi ismertetõ jegye minden levelemnek. Így írok.

18 A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme mindnyájatokkal! Ámen.