1 Amarás a Jeová teu Deus, e guardarás em todo o tempo os seus preceitos, e os seus estatutos, e os seus juízos e os seus mandamentos.

2 Sabereis hoje (pois não falo a vossos filhos que não conheceram nem viram) a disciplina de Jeová vosso Deus, a sua grandeza, a sua mão poderosa, o seu braço estendido,

3 e os seus milagres e as suas obras que fez no meio do Egito a Faraó, rei do Egito, e a toda a sua terra.

4 Sabereis o que fez ao exército do Egito, aos seus cavalos e aos seus carros; como fez as águas do mar Vermelho passar sobre eles, quando vos perseguiam, e como os destruiu Jeová até este dia;

5 o que vos fez no deserto, até chegardes a este lugar;

6 o que fez a Datã e a Abirã, filhos de Eliabe, filho de Rúben; de que modo a terra abriu a boca e os engoliu, e bem assim as suas casas, as suas tendas e todo o ser vivente que os seguia, no meio de todo o Israel;

7 mas os vossos olhos são os que viram todas as grandes obras que Jeová fez.

8 Guardai todo o mandamento que eu hoje vos ordeno, para que sejais fortes, e entreis e possuais a terra, a que estais passando para a possuirdes;

9 para que prolongueis os vossos dias na terra que Jeová prometeu com juramento a vossos pais que daria a eles e a sua semente, a saber, uma terra que mana leite e mel.

10 A terra na qual estais entrando para a possuirdes, não é como a terra do Egito, de que saístes, em que semeáveis a vossa semente, e a regáveis com o vosso pé, como uma horta;

11 mas a terra a que estais passando para a possuirdes, é terra de outeiros e de vales. Ela bebe água à medida que caem as chuvas do céu;

12 é terra, de que cuida Jeová vosso Deus; os olhos de Jeová vosso Deus estão sobre ela desde o princípio do ano até o fim.

13 Se obedecerdes diligentemente aos meus mandamentos que eu hoje vos ordeno, de amar a Jeová vosso Deus, e de o servir de todo o coração e de toda a alma,

14 darei chuvas à vossa terra a seu tempo, a chuva temporã e a chuva serôdia, para que recolhas o teu pão e o teu mosto e o teu azeite.

15 Nos vossos campos darei hervas para o vosso gado, e comereis e vos fartareis.

16 Guardai-vos para que não suceda que o vosso coração se deixe seduzir, e que vos desvieis e sirvais outros deuses e os adoreis;

17 que a ira de Jeová se acenda contra vós, e feche ele o céu, e não caia a chuva, e a terra não dê os seus frutos; e que pereçais da boa terra que Jeová vos está dando.

18 Ponde estas minhas palavras no vosso coração e na vossa alma; atá-las-eis por sinal na vossa mão, e vos serão por frontais entre os vossos olhos.

19 Ensiná-las-eis a vossos filhos, falando delas quando estiverdes sentados em vossas casas, quando andardes pelo caminho, quando vos deitardes e quando vos levantardes.

20 Escrevê-las-eis nos umbrais de vossas casas, e nas vossas portas;

21 para que se multipliquem os vossos dias, bem como os dias de vossos filhos, na terra que Jeová prometeu com juramento a vossos pais que lhes daria, enquanto o céu cobrir a terra.

22 Se guardardes diligentemente todos os mandamentos, que eu hoje vos ordeno, para os cumprirdes, amando a Jeová vosso Deus, andando em todos os seus caminhos e unindo-vos a ele;

23 desapossará Jeová todas estas nações de diante de vós, e possuireis nações maiores e mais poderosas do que vós.

24 Todo o lugar que pisardes será vosso; desde o deserto, e desde o Líbano, desde o rio, o rio Eufrates, até o mar ocidental, será o vosso termo.

25 Ninguém te poderá resistir; Jeová vosso Deus porá o temor de vós e o espanto de vós sobre toda a terra que pisardes, assim como vos falou.

26 Eis que ponho eu hoje diante de vós a bênção ou a maldição;

27 a bênção, se obedecerdes aos mandamentos de Jeová vosso Deus, que eu hoje vos ordeno;

28 e a maldição, se não obedecerdes aos mandamentos de Jeová vosso Deus, mas vos desviardes do caminho, que eu hoje vos ordeno, para seguirdes outros deuses que não tendes conhecido.

29 Quando Jeová teu Deus te introduzir na terra que tu vais possuir, porás a bênção sobre o monte de Gerizim, e a maldição sobre o monte de Ebal.

30 Porventura não estão eles além do Jordão, atrás do caminho do pôr-do-sol, na terra dos cananeus que habitam na Arabá defronte de Gilgal, junto aos terebintos de Moré?

31 Pois ides passar o Jordão para entrardes a possuir a terra que Jeová vosso Deus vos há de dar, e a possuireis e nela habitareis.

32 Cuidareis de cumprir todos os estatutos e os juízos que eu hoje vos proponho.

1 Szeresd azért az Urat, a te Istenedet, tartsd meg az õ megtartani valóit: rendeléseit, végzéseit és parancsolatait minden idõben.

2 És tudjátok meg ma (mert nem a ti fiaitokkal [szólok], a kik nem tudják és nem látták) az Úrnak, a te Isteneteknek fenyítését, nagyságát, erõs kezét és kinyújtott karját,

3 Jeleit és cselekedeteit, a melyeket Égyiptomban cselekedett a Faraóval, az égyiptombeliek királyával, és az õ egész földével;

4 És a melyeket cselekedett az égyiptombeliek seregével, lovaival és szekereivel, mivelhogy reájok árasztá a Veres tenger vizeit, mikor üldözének titeket, és elveszté õket az Úr mind e mai napig;

5 És a melyeket cselekedett veletek a pusztában, a míg e helyre jutátok;

6 És a melyeket cselekedett Dáthánnal és Abirámmal, Eliábnak a Rúben fiának fiaival, mikor a föld megnyitá az õ száját, és elnyelé õket háznépeikkel, sátoraikkal, és minden marhájokkal egyetemben, a mely az övék vala, az egész Izráel között.

7 Mert saját szemeitekkel láttátok az Úrnak minden nagy cselekedetét, a melyeket cselekedett.

8 Tartsátok meg azért mind a parancsolatokat, a melyeket én ma parancsolok néked, hogy megerõsödjetek, bemenjetek és bírjátok a földet, a melyre átmentek, hogy bírjátok azt.

9 És hogy sok ideig élhessetek a földön, a mely felõl megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy nékik és az õ magvoknak adja [azt a] tejjel és mézzel folyó földet.

10 Mert a föld, a melyre te bemégy, hogy bírjad azt, nem olyan az, mint Égyiptomnak földe, a honnan kijöttetek; a melyben elveted vala a te magodat és a te lábaddal kell vala megöntöznöd, mint egy veteményes kertet;

11 Hanem az a föld, a melyre átmentek, hogy bírjátok azt, hegyes-völgyes föld, az égnek esõjébõl iszik vizet.

12 [Oly] föld [az], a melyre az Úr, a te Istened visel gondot; mindenkor rajta [függenek] az Úrnak, a te Istenednek szemei az esztendõ kezdetétõl az esztendõ végéig.

13 Lészen azért, hogyha valóban engedelmeskedtek az én parancsolataimnak, a melyeket én ma parancsolok néktek, úgy hogy az Urat, a ti Istenteket szeretitek, és néki szolgáltok teljes szívetekbõl és teljes lelketekbõl:

14 Esõt adok a ti földetekre alkalmatos idõben: korai és kései [esõt], hogy betakaríthasd a te gabonádat, borodat és olajodat;

15 Füvet is adok a te mezõdre a te barmaidnak; te pedig eszel és megelégszel.

16 Vigyázzatok azért, hogy a ti szívetek meg ne csalattassék, és el ne térjetek, és ne tiszteljetek idegen isteneket, és ne boruljatok le elõttök.

17 Különben az Úrnak haragja felgerjed reátok, és bezárja az eget, hogy esõ ne legyen, és a föld az õ gyümölcsét meg ne teremje; és hamarsággal elvesztek a jó földrõl, a melyet az Úr ád néktek.

18 Vegyétek azért szívetekre és lelketekre e szavaimat, és kössétek azokat jegyül a ti kezetekre, és homlokkötõkül legyenek a ti szemeitek között;

19 És tanítsátok meg azokra a ti fiaitokat, szólván azokról, mikor házadban ülsz, mikor úton jársz, mikor fekszel és mikor felkelsz.

20 És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire és a te kapuidra;

21 Hogy megsokasodjanak a ti napjaitok és fiaitoknak napjai azon a földön, a mely felõl megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy nékik adja mindaddig, a míg az ég a föld felett lészen.

22 Mert ha szorosan megtartjátok mind e parancsolatot, a melyet én parancsolok néktek, hogy a szerint cselekedjetek; ha szeretitek az Urat, a ti Istenteket, ha minden õ útain jártok, és õ hozzá ragaszkodtok:

23 Akkor kiûzi az Úr mind azokat a nemzeteket ti elõletek, és úrrá lesztek nálatoknál nagyobb és erõsebb nemzeteken.

24 Minden hely, a melyet lábatok talpa megnyom, tiétek lesz, a pusztától a Libanonig, és a folyóvíztõl, az Eufrátes folyóvizétõl a nyugoti tengerig lesz a ti határotok.

25 Nem állhat meg senki elõttetek; azt míveli az Úr, a ti Istenetek, hogy féljenek és rettegjenek titeket az egész föld színén, a melyre rátapostok, a mint megmondotta néktek.

26 Lásd, én adok ma elõtökbe áldást és átkot!

27 Az áldást, ha engedelmeskedtek az Úrnak, a ti Istenetek parancsolatainak, a melyeket én e mai napon parancsolok néktek;

28 Az átkot pedig, ha nem engedelmeskedtek az Úrnak, a ti Istenetek parancsolatainak, és letértek az útról, a melyet én ma parancsolok néktek, és idegen istenek után jártok, a kiket nem ismertetek.

29 És mikor bevisz téged az Úr, a te Istened arra a földre, a melyre te bemégy, hogy bírjad azt: akkor mondd el az áldást a Garizim hegyén, az átkot pedig az Ebál hegyén.

30 Nemde azok túl vannak a Jordánon, a napnyugoti út megett, a Kananeusok földén, a kik a síkságon laknak Gilgálnak átellenében, a Móré tölgyei mellett?!

31 Mert ti átmentek a Jordánon, hogy bemenvén bírhassátok a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád néktek. Ha bírni fogjátok azt, és lakni fogtok abban:

32 Vigyázzatok, hogy mind e rendelések és végzések szerint cselekedjetek, a melyeket én ma adok ti elõtökbe.