1 Estes são os estatutos e os juízos que cuidareis de cumprir na terra que Jeová, Deus de vossos pais, vos deu para a possuirdes por todos os dias que viverdes sobre a terra.

2 Certamente destruireis todos os lugares, em que as nações que vós possuireis, serviram aos seus deuses, sobre os altos montes, e sobre os outeiros, e debaixo de toda a árvore frondosa.

3 Deitareis abaixo os seus altares, e quebrareis as suas colunas, e queimareis a fogo os seus aserins; cortareis as imagens esculpidas de seus deuses; e fareis perecer o seu nome daquele lugar.

4 Não procedereis de modo semelhante para com Jeová vosso Deus.

5 Porém ao lugar que Jeová vosso Deus escolher de todas as vossas tribos para ali pôr o seu nome, sim à sua habitação recorrereis, e para lá vireis:

6 A esse lugar trareis os vossos holocaustos, e os vossos sacrifícios, e os vossos dízimos, e as ofertas alçadas da vossa mão, e os vossos votos, e as vossas ofertas voluntárias, e os primogênitos do vosso gado e do vosso rebanho.

7 Ali comereis diante de Jeová vosso Deus e vos regozijareis, vós e as vossas casas, em todas as coisas em que meterdes a mão, nas quais Jeová vosso Deus vos tiver abençoado.

8 Não procedereis em nada como hoje procedemos aqui, fazendo cada um tudo o que bem lhe parece aos seus olhos;

9 pois até agora não entrastes no descanso e na herança que Jeová vosso Deus vos está dando.

10 Mas, quando passardes o Jordão, e habitardes na terra que Jeová vosso Deus vos faz herdar, e ele vos der descanso de todos os vossos inimigos ao redor, de sorte que habiteis seguros;

11 ao lugar que escolher Jeová vosso Deus para ali fazer habitar o seu nome, a esse lugar trareis tudo o que eu vos ordeno: os vossos holocaustos, os vossos sacrifícios, os vossos dízimos, as ofertas alçadas da vossa mão, e tudo o que há de melhor que oferecerdes a Jeová, cumprindo votos.

12 Vós vos regozijareis diante de Jeová vosso Deus, vós, vossos filhos, vossas filhas, vossos servos, vossas servas e o levita que está das vossas portas para dentro, porquanto convosco não tem parte nem herança.

13 Guarda-te de ofereceres os teus holocaustos em todo o lugar que vires;

14 mas no lugar que Jeová escolher numa das tuas tribos, ali oferecerás os teus holocaustos, e ali farás tudo o que eu te ordeno.

15 Todavia poderás matar e comer carne dentro das tuas portas, conforme todo o desejo da tua alma, segundo a bênção de Jeová teu Deus, que te concedeu: o imundo, e o limpo, comerá dela, como da gazela e como do veado.

16 Tão-somente não comerás o sangue; derramá-lo-ás como água sobre a terra.

17 Dentro das tuas portas não poderás comer o dízimo do teu pão, do teu mosto, e do teu azeite, nem os primogênitos do teu gado ou do teu rebanho, nem qualquer das tuas ofertas votivas, nem as tuas ofertas voluntárias, nem as ofertas alçadas da tua mão;

18 porém as comerás diante de Jeová teu Deus no lugar que ele escolher, tu, teu filho, tua filha, o teu servo, a tua serva e o levita que está das tuas portas para dentro; e te regozijarás em todas as coisas nas quais meteres a mão.

19 Guarda-te de desamparares o levita por todo o tempo que viveres na tua terra.

20 Quando Jeová teu Deus dilatar o teu território, como te prometeu, e disseres: Comerei carne, porquanto a tua alma deseja comer carne; poderás comer carne, conforme todo o desejo da tua alma.

21 Se estiver longe de ti o lugar que Jeová teu Deus escolher para ali pôr o seu nome; matarás do teu gado e do teu rebanho que Jeová te houver dado, como te ordenei, e comerás dentro das tuas portas, conforme todo o desejo da tua alma.

22 Como se come a gazela, e o veado, assim comerás estas carnes; delas comerá igualmente o imundo e o limpo.

23 Somente firma-te em não comeres o sangue, pois o sangue é a vida. Não comerás a vida com a carne.

24 Não o comerás; derramá-lo-ás sobre a terra como água.

25 Não o comerás, para que te vá bem a ti, e a teus filhos depois de ti, quando fizeres o que é reto aos olhos de Jeová.

26 Somente tomarás as tuas coisas sagradas que tiveres, as tuas ofertas votivas, e irás ao lugar que Jeová escolher.

27 Oferecerás os teus holocaustos, a carne e o sangue, sobre o altar de Jeová teu Deus; e o sangue dos teus sacrifícios derramar-se-á sobre o altar de Jeová teu Deus, e comerás a carne.

28 Observa e ouve todas estas palavras que eu te ordeno, para que te vá bem a ti e a teus filhos depois de ti para sempre, quando fizeres o que é bom e reto aos olhos de Jeová teu Deus.

29 Quando Jeová teu Deus exterminar de diante de ti as nações, no meio das quais tu estás entrando para as possuir, e as desapossares e habitares na sua terra;

30 guarda-te de ser seduzido para as seguires, depois que forem destruídas de diante de ti. Não indagues acerca dos seus deuses, dizendo: De que modo serviam estas nações aos seus deuses? do mesmo modo também farei eu.

31 Não procederás de modo semelhante para com Jeová teu Deus, porque elas têm feito aos seus deuses todas as abominações que Jeová odeia; pois eles até queimam aos seus deuses seus filhos e suas filhas.

32 Tudo quanto eu te ordeno, isso cuidarás de fazer; a isso nada acrescentarás, nem disso nada diminuirás.

1 Ezek a rendelések és a végzések, a melyeket meg kell tartanotok, azok szerint cselekedvén azon a földön, a melyet az Úr, a te atyáidnak Istene ád néked, hogy bírjad azt minden idõben a míg éltek a földön:

2 Pusztára pusztítsátok el mind azokat a helyeket, a hol azok a nemzetek, a kiknek ti urai lesztek, szolgáltak az õ isteneiknek a magas hegyeken, a halmokon, és minden zöldelõ fa alatt.

3 És rontsátok el azoknak oltárait, törjétek össze oszlopaikat, tûzzel égessétek meg berkeiket, és vagdaljátok szét az õ isteneiknek faragott képeit, a nevöket is pusztítsátok ki arról a helyrõl.

4 Ne cselekedjetek így az Úrral, a ti Istenetekkel;

5 Hanem azt a helyet, a melyet kiválaszt az Úr, a ti Istenetek minden ti törzsetek közül, hogy az õ nevét oda helyezze [és] ott lakozzék, [azt] gyakoroljátok és oda menjetek.

6 És oda vigyétek egészen égõáldozataitokat, véres áldozataitokat, tizedeiteket, kezeiteknek felemelt áldozatát, mind fogadásból, mind szabad akaratból való adományaitokat, és a ti barmaitoknak és juhaitoknak elsõ fajzását.

7 És ott egyetek az Úrnak, a ti Isteneteknek színe elõtt, és örvendezzetek ti és a ti házatok minden népe, kezetek minden keresményének, a melyekkel megáld téged az Úr, a te Istened.

8 Ne cselekedjetek ott mind a szerint, a mint mi cselekszünk itt most, mindenik [azt,] a mi jónak látszik néki.

9 Mert még ez ideig nem mentetek be a nyugodalmas helyre, és az örökségbe, a melyet az Úr, a te Istened ád néked.

10 Mikor pedig átmentek a Jordánon, és lakozni fogtok azon a földön, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád néktek örökségül, és megnyugtat titeket minden ellenségetektõl, a kik körületek vannak, és bátorsággal fogtok lakozni:

11 Akkor arra a helyre, a melyet kiválaszt az Úr, a ti Istenetek, hogy ott lakozzék az õ neve, oda vigyetek mindent, a mit én parancsolok néktek: egészen égõáldozataitokat, véres áldozataitokat, tizedeiteket és kezeiteknek felemelt áldozatát, és minden megkülönböztetett fogadástokat, a melyeket fogadtok az Úrnak.

12 És örvendezzetek az Úrnak, a ti Isteneteknek színe elõtt, mind ti, mind a ti fiaitok, és leányaitok, mind a ti szolgáitok és szolgálóleányaitok, mind a lévita, a ki a ti kapuitokon belõl lészen; mert nincs néki része vagy öröksége ti veletek.

13 Vigyázz, hogy a te egészen égõáldozataidat ne áldozzad minden helyen, a melyet meglátsz;

14 Hanem azon a helyen, a melyet kiválaszt az Úr a te törzseid közül valamelyikben: ott áldozzad a te egészen égõáldozatidat, és ott cselekedjél mindent, a mit én parancsolok néked.

15 Mindazáltal a te lelkednek teljes kívánsága szerint vághatsz barmot és ehetel húst, minden te kapuidon belõl, az Úrnak, a te Istenednek áldásához képest, a melyet ád néked; mind a tisztátalan, mind a tiszta eheti azt, ép úgy mint az õzet és a szarvast.

16 Csakhogy a vért meg ne egyétek; a földre öntsd azt, mint a vizet.

17 Nem eheted meg a te kapuidon belõl sem gabonádnak, sem mustodnak, sem olajodnak tizedét, sem barmaidnak és juhaidnak elsõ fajzását; sem semmi fogadási [áldozatodat,] a melyet fogadsz, sem szabad akarat szerint való adományaidat, sem a te kezednek felemelt áldozatát;

18 Hanem az Úrnak a te Istenednek színe elõtt egyed azokat azon a helyen, a melyet kiválaszt az Úr a te Istened: te és a te fiad, leányod, szolgád, szolgálóleányod és a lévita, a ki a te kapuidon belõl van; és örvendezzél az Úrnak, a te Istenednek színe elõtt mindenben, a mire kezedet veted.

19 Vigyázz, hogy el ne hagyjad a lévitát valameddig élsz a te földeden.

20 Mikor az Úr, a te Istened kiszélesíti a te határodat, a miképen igérte vala néked, és ezt mondod: Húst ehetném! mivelhogy a te lelked húst kíván enni: egyél húst a te lelkednek teljes kívánsága szerint.

21 Ha messze van tõled a hely, a melyet az Úr, a te Istened választ, hogy oda helyezze az õ nevét, és leölsz, a mint parancsoltam néked, a te barmaidból és juhaidból, a melyeket az Úr ád majd néked: akkor egyél [azokból] a te kapuidban a te lelkednek teljes kívánsága szerint.

22 De, a mint az õzet és a szarvast eszik, úgy egyed azokat; a tisztátalan és a tiszta egyaránt ehetik abból.

23 Csakhogy abban állhatatos légy, hogy a vért meg ne egyed; mert a vér, az a lélek: azért a lelket a hússal együtt meg ne egyed!

24 Meg ne egyed azt, a földre öntsd azt, mint a vizet.

25 Meg ne egyed azt, hogy jól legyen dolgod néked és a te gyermekeidnek is utánad, mivelhogy azt cselekszed, a mi igaz az Úr szemei elõtt.

26 De ha valamit megszentelsz a tiéidbõl, vagy fogadást teszesz: vedd fel, és vidd [azt] arra a helyre, a melyet kiválaszt az Úr.

27 És az Úrnak, a te Istenednek oltárán áldozd meg a te egészen égõáldozataidat, azoknak húsát és vérét; [egyéb] áldozataidnak vérét azonban öntsd az Úrnak, a te Istenednek oltárára, a húsát pedig megeheted.

28 Vigyázz és hallgasd meg mindezeket az ígéket, a melyeket én parancsolok néked, hogy jól legyen dolgod, néked és a te gyermekeidnek utánad mind örökké; mivelhogy azt cselekszed, a mi jó és igaz az Úrnak, a te Istenednek szemei elõtt.

29 Mikor kiirtja elõled az Úr, a te Istened a nemzeteket, a kikhez bemégy, hogy bírjad õket, és bírni fogod õket, és lakozol majd az õ földükön:

30 Vigyázz magadra, hogy õket követvén tõrbe ne essél, miután már kivesztek elõled; és ne tudakozzál az õ isteneik felõl, mondván: Miképen tisztelik e nemzetek az õ isteneiket? én is akképen cselekszem.

31 Ne cselekedjél így az Úrral, a te Isteneddel, mert mind azt az útálatosságot, a mit gyûlöl az Úr, megcselekedték az õ isteneikkel; mert még fiaikat és leányaikat is megégetik vala tûzzel az õ isteneiknek.

32 Mindazt, a mit én parancsolok néktek, megtartsátok, és a szerint cselekedjetek: semmit ne tégy ahhoz, és el se végy abból!