1 Se, na terra que Jeová teu Deus te está dando para a possuíres, for achado um morto, caído no campo, sem que se saiba quem o matou;
2 sairão os teus anciãos e os teus juízes, e dali medirão até às cidades que estão ao redor daquele que foi morto.
3 Na cidade que está mais próxima ao morto, os anciãos tomarão da manada uma novilha, que ainda não tenha trabalhado nem tenha puxado com o jugo,
4 dessa cidade trarão a novilha a um vale de águas vivas, o qual não foi lavrado nem semeado, e ali no vale quebrarão o pescoço à novilha.
5 Chegar-se-ão os sacerdotes, filhos de Levi, porque Jeová teu Deus os escolheu para o servirem, e para abençoarem no que concerne ao nome de Jeová. Segundo a sua sentença se decidirá toda a demanda e todo o ferimento.
6 Todos os anciãos dessa cidade, que são os mais próximos ao morto, lavarão as mãos sobre a novilha cujo pescoço foi quebrado no vale;
7 e dirão: As nossas mãos não derramaram este sangue, nem os nossos olhos o viram.
8 Perdoa, ó Jeová, ao teu povo de Israel, que remiste, e não ponhas o sangue inocente no meio dele. O sangue lhe será perdoado.
9 Tu exterminarás o sangue inocente do meio de ti, quando fizeres o que é reto aos olhos de Jeová.
10 Quando saíres à peleja contra os teus inimigos, e Jeová teu Deus os entregar nas tuas mãos, e os levares cativos,
11 e entre os cativos vires uma mulher formosa e tiveres afeição a ela, e quiseres tomá-la por mulher;
12 introduzi-la-ás em tua casa. Ela rapará a cabeça, cortará as unhas
13 e despirá o vestido do seu cativeiro; e ficará em tua casa, e chorará a seu pai e a sua mãe um mês inteiro. Depois disto estarás com ela, e serás seu marido, e ela será tua mulher.
14 Se não tiver prazer nela, deixá-la-ás ir aonde quiser; não a venderás por dinheiro, não a tratarás como escrava, porque a humilhaste.
15 Se um homem tiver duas mulheres, uma a quem ama, e outra a quem aborrece, e ambas lhe derem filhos, e, se o filho da que ele aborrecer for o primogênito;
16 no dia em que fizer herdar seus filhos aquilo que possuir, não poderá dar a primogenitura ao filho da amada, preferindo-o ao filho da aborrecida, que é o primogênito;
17 porém reconhecerá o primogênito, o filho da aborrecida, dando-lhe dobrada porção de tudo quanto possui, porque ele é as primícias da tua virilidade. O direito da primogenitura lhe pertence.
18 Se um homem tiver um filho contumaz e rebelde, que não obedecer à voz de seu pai nem à voz de sua mãe, e ainda que o castiguem, não lhes der ouvidos;
19 pegarão nele seu pai e sua mãe, e o levarão aos anciãos da cidade e à porta do seu lugar;
20 e dirão aos anciãos da cidade: Este nosso filho é contumaz e rebelde, não obedece à nossa voz; é glutão e bêbado.
21 Então todos os homens da cidade o apedrejarão, até que morra. Assim exterminarás o mal do meio de ti; e todo o Israel ouvirá, e temerá.
22 Se um homem tiver cometido um pecado digno de morte, e for morto, e o pendurares num madeiro;
23 o seu cadáver não ficará toda a noite no madeiro, porém certamente no mesmo dia o sepultarás; pois aquele que é pendurado, é maldito de Deus. Não contaminarás a tua terra que Jeová teu Deus está dando por herança.
1 Hogyha agyonütöttet találnak azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked birtokul, és az a mezõn fekszik, és nem tudható: ki ölte meg azt;
2 Akkor a te véneid és a te bíráid menjenek ki, és mérjék meg [a földet] a városokig, a melyek az agyonütött körül vannak;
3 És a mely város legközelebb esik az agyonütötthöz, annak a városnak vénei vegyenek egy üszõtinót, a melylyel még nem dolgoztattak, és a mely nem vont még jármot;
4 És annak a városnak vénei vigyék az üszõt valamely folyóvíz völgyébe, a melyet nem szántanak és nem vetnek, és szegjék nyakát az üszõnek ott a völgyben.
5 És járuljanak oda a papok, Lévi fiai; (mert õket választotta az Úr, a te Istened, hogy szolgáljanak néki, és hogy áldjanak az Úr nevében, és az õ ítéletök szerint legyen minden per és minden sérelem).
6 És mindnyájan annak a városnak vénei, a kik legközelebb esnek az agyonütötthöz, mossák meg kezeiket a nyakaszegett üszõ felett a völgyben;
7 És szóljanak és mondják: A mi kezeink nem ontották ki ezt a vért, sem a mi szemeink nem látták.
8 Bocsáss meg a te népednek, Izráelnek, a melyet megváltottál, Uram, és ne engedd, hogy ártatlan vér ontása legyen Izráel között, a te néped között! És bocsánatot nyernek a vérért.
9 Te azért tisztítsd ki közüled az ártatlan vérnek kiontását, mert így cselekszed azt, a mi igaz az Úr elõtt.
10 Mikor hadba mégy ellenségeid ellen, és kezedbe adja õket az Úr, a te Istened, és azok közül foglyokat ejtesz;
11 És meglátsz a foglyok között egy szép ábrázatú asszonyt, és megszereted azt, úgy hogy elvennéd feleségül:
12 Vidd be õt a te házadba, hogy nyirja meg a fejét, és messe le körmeit.
13 És az õ fogoly ruháját vesse le magáról, és maradjon a te házadban, hogy sirassa az õ atyját és anyját egész hónapig; és csak azután menj be hozzá, és légy az õ férje, és legyen õ a te feleséged.
14 Hogyha pedig nem tetszik néked, bocsásd el õt az õ kivánsága szerint; de pénzért semmiképen el ne add õt; ne hatalmaskodjál rajta, miután megrontottad õt.
15 Ha valakinek két felesége van, az egyik szeretett, a másik gyûlölt, és szülnek néki fiakat, mind a szeretett, mind a gyûlölt, és a gyûlöltnek fia lesz az elsõszülött:
16 Azon a napon, a melyen az õ fiait örökösökké teszi a maga jószágában, nem teheti elsõszülötté a szeretettnek fiát a gyûlöltnek fia felett, a ki elsõszülött;
17 Hanem az elsõszülöttet, a gyûlöltnek fiát ismerje el, két részt adván néki mindenbõl, a mije van; mert az az õ erejének zsengéje, övé az elsõszülöttség joga.
18 Ha valakinek pártütõ és makacs fia van, a ki az õ atyja szavára és anyja szavára nem hallgat, és ha megfenyítik, sem engedelmeskedik nékik:
19 Az ilyet fogja meg az õ atyja és anyja, és vigyék azt az õ városának véneihez és az õ helységének kapujába,
20 És ezt mondják a város véneinek: Ez a mi fiunk pártütõ és makacs, nem hallgat a mi szónkra, tobzódó és részeges:
21 Akkor az õ városának minden embere kövekkel kövezze meg azt, hogy meghaljon. Így tisztítsd ki közüled a gonoszt, és az egész Izráel hallja meg, és féljen!
22 Ha valakiben halálos ítéletre való bûn van, és megölik, és felakasztatod azt fára:
23 Ne maradjon éjjel az õ holtteste a fán, hanem temesd el azt még azon a napon; mert átkozott Isten elõtt a ki fán függ; és meg ne fertéztessed azt a földet, a melyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül.