1 Se houver contenda entre alguns, e vierem a juízo e os juízes os julgarem; justificarão o inocente, e condenarão o culpado.

2 Se o culpado merecer açoites, o juiz o fará deitar-se, e ser açoitado na sua presença, quanto bastar para a sua culpa, por conta.

3 Quarenta açoites lhe poderá dar, não irá além; não suceda que, se for além, e lhe der mais açoites do que estes, teu irmão fique aviltado aos teus olhos.

4 Não atarás a boca ao boi quando estiver debulhando.

5 Se morarem irmãos juntos, e um deles morrer e não tiver filhos, a mulher do defunto não se casará com homem estranho, de fora; o irmão de seu marido estará com ela, recebê-la-á por mulher, e fará a obrigação dum cunhado para com ela.

6 O primogênito que ela lhe der, sucederá ao nome do irmão falecido, para que o nome deste não se apague de Israel.

7 Se o homem não quiser receber a mulher de seu irmão, esta subirá à porta, aos anciãos, e dirá: O irmão de meu marido recusa suscitar a seu irmão um nome em Israel, não quer cumprir para comigo a obrigação de cunhado.

8 Então os anciãos da sua cidade o chamarão, e com ele falarão. Se ele persistir e disser: Não quero recebê-la,

9 a mulher de seu irmão se chegará a ele na presença dos anciãos, e lhe tirará a alparca do pé, e lhe cuspirá no rosto; e dirá: Assim se fará ao homem que não edifica a casa de seu irmão.

10 Dar-se-lhe-á o nome em Israel: A casa do descalçado.

11 Quando brigarem dois homens, um com o outro, e a mulher de um se chegar para livrar o marido da mão daquele que o fere, e estender a mão e lhe pegar pelas suas vergonhas;

12 decepar-lhe-ás a mão, o teu olho não terá piedade dela.

13 Não terás na tua bolsa pesos diversos, um grande e um pequeno.

14 Não terás em tua casa duas efas, uma grande e uma pequena.

15 Terás um peso inteiro e justo; terás uma efa inteira e justa; para que se prolonguem os teus dias na terra que Jeová teu Deus te está dando.

16 Pois todo o que faz tais coisas, a saber, todo o que faz a injustiça é abominável a Jeová teu Deus.

17 Lembra-te do que fez Amaleque no caminho quando saías do Egito.

18 Lembra-te de como, não temendo a Deus, ele te saiu ao encontro no caminho, e feriu na tua retaguarda todos os desfalecidos que ficavam atrás de ti, quando tu estavas abatido e cansado.

19 Quando, pois, Jeová teu Deus te houver dado descanso de todos os teus inimigos em redor, na terra que Jeová teu Deus te está dando por herança para a possuíres, apagarás a memória de Amaleque de debaixo do céu; não te esquecerás.

1 Ha per támad férfiak között, és törvény elé mennek, és megítélik õket, és igazat adnak az igaznak és bûnösnek mondják a bûnöst:

2 Akkor, ha a bûnös ütleget érdemel, vonassa le azt a bíró, és üttessen arra maga elõtt annak bûnössége szerint való számban.

3 Negyvenet üttessen rá, ne többet, hogy netalán, ha ennél több ütést üttet reá, alávalóvá legyen elõtted a te atyádfia.

4 Ne kösd be az ökörnek száját, mikor nyomtat!

5 Ha testvérek laknak együtt, és meghal egy közülök, és nincs annak fia: a megholtnak felesége ne menjen ki a háztól idegen férfiúhoz; [hanem] a sógora menjen be hozzá, és vegye el õt magának feleségül, és éljen vele sógorsági házasságban.

6 És majd az elsõszülött, a kit szülni fog, a megholt testvér nevét kapja, hogy annak neve ki ne töröltessék Izráelbõl.

7 Hogyha a férfinak nincs kedve elvenni az õ ángyát, menjen el az õ ángya a kapuba a vénekhez, és mondja: Sógorom vonakodik fentartani az õ testvérének nevét Izráelben, nem akar velem sógorsági házasságban élni.

8 Akkor hívják azt az õ városának vénei, és beszéljenek vele; és ha megáll és ezt mondja: nincs kedvem õt elvenni:

9 Akkor járuljon hozzá az õ ángya a vének szemei elõtt, és húzza le saruját annak lábáról, és köpjön az arczába, és szóljon, és ezt mondja: Így kell cselekedni azzal a férfival, a ki nem építi az õ testvérének házát.

11 Ha két férfi összevesz egymással, és az egyiknek felesége oda járul, hogy megszabadítsa az õ férjét annak kezébõl, a ki veri azt, és kinyujtja kezét, és megfogja annak szeméremtestét:

12 Vágd el annak kezét, meg ne szánja szemed.

13 Ne legyen a te zsákodban kétféle font: nagyobb és kisebb.

14 Ne legyen a te házadban kétféle éfa: nagyobb és kisebb.

15 Teljes és igaz fontod legyen néked; teljes és igaz éfád legyen néked; hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked.

16 Mert az Úr elõtt, a te Istened elõtt útálni való mindaz, a ki ezeket cselekszi; [és] mindaz, a ki hamisságot mível.

17 Megemlékezzél arról, a mit Amálek cselekedett rajtad az úton, a mikor Égyiptomból kijöttetek:

18 Hogy reád támadt az úton, és megverte a seregnek utolsó részét, mind az erõtleneket, a kik hátul valának, a mikor magad is fáradt és lankadt voltál, és nem félte az Istent.

19 Mikor azért megnyugtat majd téged az Úr, a te Istened, minden te köröskörül lévõ ellenségedtõl azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül, hogy bírjad azt: töröld el Amálek emlékezetét az ég alól; el ne felejtsd!