1 Então subiu Moisés das planícies de Moabe ao monte Nebo, ao cume de Pisga, que está defronte de Jericó. Jeová mostrou-lhe toda a terra, a saber, Gileade até Dã,
2 e todo o Naftali, e a terra de Efraim e Manassés, e toda a terra de Judá até o mar ulterior;
3 e o Neguebe, e o Quicar, planície de Jericó, a cidade das palmeiras, até Zoar.
4 Disse-lhe Jeová: Esta é a terra que prometi com juramento a Abraão, a Isaque e a Jacó, dizendo: À tua semente a darei; eu te fiz vê-la com os teus olhos, porém para ali não passarás.
5 Assim morreu ali Moisés, servo de Jeová, na terra de Moabe, segundo a palavra de Jeová.
6 Foi sepultado no vale da torrente na terra de Moabe, defronte de Bete-Peor; mas ninguém tem sabido até hoje o lugar da sua sepultura.
7 Tinha Moisés cento e vinte anos quando morreu; não se lhe escureceu a vista, nem se lhe fugiu o seu vigor.
8 Os filhos de Israel prantearam a Moisés por trinta dias nas planícies de Moabe; assim se cumpriram os dias do pranto no luto por Moisés.
9 Josué, filho de Num, foi cheio de espírito de sabedoria; porque Moisés lhe havia imposto as mãos. Os filhos de Israel ouviram-no, e fizeram como Jeová ordenou a Moisés.
10 Não se levantou mais em Israel profeta algum como Moisés, com quem Jeová tratasse face a face,
11 no tocante a todos os milagres, e prodígios, que Jeová o enviou a fazer na terra do Egito a Faraó, e a todos os seus servos, e a toda a sua terra;
12 e no tocante a toda a mão poderosa e a todo o grande espanto, que operou Moisés aos olhos de todo o Israel.
1 És felméne Mózes a Moáb mezõségérõl a Nébó hegyére, a Piszga tetejére, a mely átellenben van Jérikhóval; és megmutatá néki az Úr az egész földet, a Gileádot Dánig;
2 És az egész Nafthalit, Efraim és Manassé földét, az egész Júda földét a túlsó tengerig;
3 És a déli tartományt, és Jérikhónak, a pálmafák városa völgyének környékét, Czoárig.
4 És monda néki az Úr: Ez a föld az, a mely felõl megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak, mondván: a te magodnak adom azt. Megengedtem néked, hogy szemeiddel lásd, de oda nem mégy át.
5 És meghala ott Mózes, az Úrnak szolgája a Moáb földén, az Úr szava szerint.
6 És eltemeték õt a völgyben, a Moáb földén, Béth-Peórral átellenben; és senki sem tudja az õ temetésének helyét e mai napig.
7 Mózes pedig száz és húsz esztendõs volt, mikor meghalt; nem homályosodott vala meg az õ szeme, sem el nem fogyatkozott vala az õ ereje.
8 És siraták Izráel fiai Mózest a Moáb mezõségén harmincz napig; és eltelének a Mózes siratásának, [azaz] gyászolásának napjai.
9 Józsué, a Nún fia pedig beteljesedék bölcseségnek lelkével; mert Mózes tette vala õ reá kezeit; és hallgatának reá Izráel fiai, és úgy cselekedének, a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek.
10 És nem támadott többé Izráelben olyan próféta, mint Mózes, a kit ismert volna az Úr színrõl-színre:
11 Mindazokban a jelekben és csudákban, a melyekért küldötte vala õt az Úr, hogy véghez vigye [azokat] Égyiptom földén, a Faraón, minden õ szolgáján, és az õ egész földén;
12 És mindama hatalmas erõben, és mindama nagy rettenetességben, a melyeket véghez vitt Mózes az egész Izráel szemei elõtt.