1 Ora este é o mandamento, os estatutos e os juízos que Jeová vosso Deus ordenou que se vos ensinassem, para que os cumprais na terra a que passais para a possuirdes;
2 a fim de que temas a Jeová teu Deus, de modo que guardes todos os seus estatutos e os seus mandamentos que eu hoje te mando, tu e teu filho, e o filho de teu filho, por todos os dias da tua vida; e para que se prolonguem os teus dias.
3 Ouve, pois, ó Israel, e cuida de o fazer; para que te vá bem, e para que te multipliques abundantemente, como Jeová, Deus de teus pais, te prometeu, numa terra que mana leite e mel.
4 Ouve, ó Israel; Jeová nosso Deus é o único Deus.
5 Amarás, pois, a Jeová teu Deus de todo o teu coração, e de toda a tua alma, e de todas as tuas forças.
6 Estas palavras que eu hoje te intimo, estarão sobre o teu coração;
7 tu as inculcarás a teus filhos, e delas falarás, sentado em tua casa, e andando pelo caminho, e ao deitar-te e ao levantar-te.
8 Atá-las-ás como sinal na tua mão, e serão por frontais entre os teus olhos.
9 Escrevê-las-ás nos umbrais de tua casa, e nas tuas portas.
10 Quando Jeová teu Deus te introduzir na terra que prometeu com juramento a teus pais, a Abraão, a Isaque e a Jacó, que te daria, grandes e excelentes cidades que não edificaste,
11 e casas cheias de todas as boas coisas, casas que não encheste; cisternas cavadas, que não cavaste; vinhas e olivais que não plantaste, e comeres e te fartares;
12 guarda-te não te esqueças de Jeová que te tirou da terra do Egito, da casa de servidão.
13 Temerás a Jeová teu Deus; servi-lo-ás e pelo seu nome jurarás.
14 Não seguireis a outros deuses dos deuses dos povos que estiverem à roda de vós,
15 porque Jeová teu Deus no meio de ti é Deus zeloso; para que a ira de Jeová teu Deus não se acenda contra ti, e ele te faça perecer de sobre a face da terra.
16 Não experimentareis a Jeová vosso Deus, como o experimentastes em Massá.
17 Observareis diligentemente os mandamentos de Jeová vosso Deus, e os seus testemunhos, e os seus estatutos, que te ordenou.
18 Farás o que é reto e bom aos olhos de Jeová; para que te vá bem, e para que entres e possuas a boa terra, que Jeová prometeu com juramento dar a teus pais,
19 lançando de diante de ti todos os teus inimigos, como falou Jeová.
20 Quando teu filho te perguntar no futuro: Que significam os testemunhos, e os estatutos, e os juízos, que Jeová nosso Deus vos ordenou?
21 responderás a teu filho: Éramos servos de Faraó no Egito e Jeová nos tirou do Egito com mão poderosa.
22 Aos nossos olhos fez Jeová milagres e portentos, grandes e terríveis contra o Egito, contra Faraó e contra toda a sua casa;
23 mas a nós nos tirou de lá, para nos introduzir e para nos dar a terra que prometeu com juramento a nossos pais.
24 Jeová nos ordenou que observássemos todos estes estatutos, e que temêssemos a Jeová nosso Deus, para o nosso bem em todo o tempo, a fim de que ele nos preservasse a vida, como hoje se vê.
25 Será justiça para nós, se cuidarmos de cumprir esse mandamento todo diante de Jeová nosso Deus, como ele nos ordenou.
1 Ezek pedig a parancsolatok, a rendelések és a végzések, a melyek felõl parancsolta az Úr, a ti Istenetek, hogy megtanítsam azokat néktek, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melyre átmenõben vagytok, hogy bírjátok azt;
2 Hogy féljed az Urat, a te Istenedet, és megtartsad minden õ rendelését és parancsolatát, a melyeket én parancsolok néked: te és a te fiad, és a te unokád, teljes életedben, és hogy hosszú ideig élhess.
3 Halld meg azért Izráel, és vigyázz, hogy megcselekedjed, hogy jól legyen dolgod, és hogy igen megsokasodjál a tejjel és mézzel folyó földön, a miképen megigérte az Úr, a te atyáidnak Istene néked.
4 Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!
5 Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl és teljes erõdbõl.
6 És ez ígék, a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben.
7 És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekrõl, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz.
8 És kössed azokat a te kezedre jegyül, és legyenek homlokkötõül a te szemeid között.
9 És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire, és a te kapuidra.
10 És mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, a mely felõl megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy ad néked nagy és szép városokat, a melyeket nem építettél;
11 És minden jóval telt házakat, a melyeket nem te töltöttél meg, és ásott kutakat, a melyeket nem te ástál, szõlõ- és olajfakerteket, a melyeket nem te plántáltál; és eszel és megelégszel:
12 Vigyázz magadra, hogy el ne felejtkezzél az Úrról, a ki kihozott téged Égyiptom földérõl, a szolgaságnak házából!
13 Féljed az Urat, a te Istenedet, õ néki szolgálj, és az õ nevére esküdjél.
14 Ne járjatok idegen istenek után, azoknak a népeknek istenei közül, a kik körültetek vannak;
15 (Mert az Úr, a te Istened féltõn szeretõ Isten te közötted), hogy az Úrnak, a te Istenednek haragja fel ne gerjedjen reád, és el ne törüljön téged a föld színérõl.
16 Meg ne kísértsétek az Urat, a ti Isteneteket, miképen megkísértettétek Maszszában!
17 Szorosan megtartsátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, az õ bizonyságait és rendeléseit, a melyeket parancsolt néked.
18 És azt cselekedjed, a mi igaz és jó az Úrnak szemei elõtt, hogy jól legyen dolgod, és bemehess és bírhasd azt a jó földet, a mely felõl megesküdött az Úr a te atyáidnak.
19 Hogy elûzzed minden ellenségedet a te színed elõl, a mint megmondotta az Úr.
20 Ha a te fiad megkérdez téged ezután, mondván: Mire [valók] e bizonyságtételek, rendelések és végzések, a melyeket az Úr, a mi Istenünk parancsolt néktek:
21 Akkor azt mondjad a te fiadnak: Szolgái voltunk Égyiptomban a Faraónak; de kihozott minket az Úr Égyiptomból hatalmas kézzel.
22 És tõn az Úr Égyiptomban nagy és veszedelmes jeleket és csudákat a Faraón és az õ egész háznépén, a mi szemeink láttára.
23 Minket pedig kihoza onnét, hogy bevigyen minket, és nékünk adja azt a földet, a mely felõl megesküdött a mi atyáinknak.
24 És megparancsolta nékünk az Úr, hogy cselekedjünk mind e rendelések szerint, hogy féljük az Urat, a mi Istenünket, hogy jó dolgunk legyen teljes életünkben, hogy megtartson minket az életben, mint e mai napon.
25 És ez lesz nékünk igazságunk, ha vigyázunk arra, hogy megtartsuk mind e parancsolatokat, az Úr elõtt, a mi Istenünk elõtt, a miképen megparancsolta nékünk.