1 Cuidareis de observar todo o mandamento, que eu hoje vos ordeno, para que vivais, e vos multipliqueis, e entreis e possuais a terra que Jeová prometeu com juramento a vossos pais.

2 Lembrar-te-ás de todo o caminho pelo qual Jeová teu Deus te há conduzido estes quarenta anos no deserto, para te humilhar, para te provar, para saber o que estava no teu coração, se guardarias os seus mandamentos ou não.

3 E ele te humilhou, e te deixou padecer fome, e te sustentou com maná que não conheceste nem teus pais o conheceram; para te dar a entender que o homem não vive só de pão, mas de tudo o que sai da boca de Jeová, disso vive o homem.

4 O vestido não te caiu de velho, nem se empolou o teu pé, por estes quarenta anos.

5 Sabe, pois, no teu coração que, como um homem disciplina a seu filho, assim te está disciplinando Jeová teu Deus.

6 Guardarás os mandamentos de Jeová teu Deus, para andares nos seus caminhos e para o temeres.

7 Porque Jeová teu Deus te está introduzindo numa boa terra, numa terra de torrentes de água, de fontes e de abismos, que se arrebentam nos vales e nos outeiros;

8 numa terra de trigo, de cevada, de vides, de figueiras e de romeiras; numa terra de azeite de oliveiras e de mel;

9 numa terra em que comerás pão sem escassez, e nela não te faltará coisa alguma; numa terra cujas pedras são ferro, e de cujos outeiros poderás cavar cobre.

10 Comerás e te fartarás, e louvarás a Jeová teu Deus pela boa terra que te deu.

11 Guarda-te não te esqueças de Jeová teu Deus, deixando de observar os seus mandamentos, os seus juízos e os seus estatutos, que hoje te ordeno;

12 para não suceder que, depois de teres comido e fores farto, depois de teres edificado boas casas, e morado nelas;

13 depois de se multiplicarem os teus gados e os teus rebanhos, e se aumentar a tua prata e o teu ouro, e ser abundante tudo quanto tens,

14 se eleve o teu coração, e te esqueças de Jeová teu Deus, que te tirou da terra do Egito, da casa de servidão,

15 que te conduziu pelo grande e terrível deserto, em que havia serpentes abrasadoras, e escorpiões, e terra árida onde não havia água; que te fez sair água da rocha de pederneiras;

16 que no deserto te alimentou com maná, que teus pais não conheceram, para te humilhar e para te provar, a fim de te fazer bem nos teus dias finais.

17 Não digas no teu coração: A minha força e a fortaleza das minhas mãos me conseguiram estas riquezas.

18 Antes te lembrarás de Jeová teu Deus, porque é ele o que te dá forças para conseguires riquezas; a fim de que estabeleça ele a sua aliança, que prometeu com juramento a teus pais, como hoje se vê.

19 Se te esqueceres de Jeová teu Deus e andares após outros deuses, e os servires e adorares, testifico hoje contra vós que certamente perecereis.

20 Como as nações que Jeová fez perecer de diante de vós, assim perecereis; porque não queríeis ouvir a voz de Jeová vosso Deus.

1 Mind azt a parancsolatot, a melyet én e mai napon parancsolok néked, tartsátok meg és teljesítsétek, hogy élhessetek és megsokasodhassatok, bemehessetek és bírhassátok a földet, a mely felõl megesküdött az Úr a ti atyáitoknak.

2 És emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened immár negyven esztendeig a pusztában, hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, hogy nyilvánvaló legyen, mi van a te szívedben; vajjon megtartod-é az õ parancsolatait vagy nem?

3 És megsanyargata téged, és megéheztete, azután pedig enned adá a mannát, a melyet nem ismertél, sem a te atyáid nem ismertek, hogy tudtodra adja néked, hogy az ember nem csak kenyérrel él, hanem mind azzal él az ember, a mi az Úrnak szájából származik.

4 A te ruházatod le nem kopott rólad, sem a te lábad meg nem dagadott immár negyven esztendõtõl fogva.

5 Gondold meg azért a te szívedben, hogy a miképen megfenyíti az ember az õ gyermekét, úgy fenyít meg téged az Úr, a te Istened;

6 És õrizd meg az Úrnak, a te Istenednek parancsolatait, hogy az õ útján járj, és õt féljed.

7 Mert az Úr, a te Istened jó földre visz be téged; [bõ]vizû patakoknak, forrásoknak és mély vizeknek földére, a melyek a völgyekben és a hegyeken fakadnak.

8 Búza-, árpa-, szõlõtõ- fige- és gránátalma-[termõ] földre, faolaj- és méz-[termõ] földre.

9 [Oly] földre, a melyen nem nyomorogva eszed kenyeredet, és a hol semmiben sem szûkölködöl; [oly] földre, a melynek kövei vas, és a melynek hegyeibõl rezet vághatsz!

10 Ha azért eszel majd és megelégszel : dícsérjed az Urat, a te Istenedet azért a jó földért, a melyet néked adott.

11 Vigyázz magadra, hogy el ne felejtkezzél az Úrról, a te Istenedrõl, meg nem tartván az õ parancsolatait, végzéseit, rendeléseit, a melyeket én parancsolok néked e mai napon;

12 Hogy mikor eszel és jól lakol, és szép házakat építesz, és lakozol azokban;

13 És mikor a te barmaid és juhaid megsokasodnak, és ezüstöd és aranyad is megsokasodik, és minden jószágod megszaporodik:

14 Fel ne fuvalkodjék akkor a te szíved, és el ne felejtkezzél az Úrról, a te Istenedrõl, a ki kihozott téged Égyiptom földébõl, a szolgaságnak házából;

15 A ki vezérlett téged a tüzes kígyóknak, skorpióknak, és szomjúságnak nagy és rettenetes pusztáján, a melyben víz nem vala; a ki vizet ada néked a kemény kõsziklából;

16 A ki mannával étete téged a pusztában, a mit nem ismertek a te atyáid, hogy megsanyargasson és hogy megpróbáljon téged, és jól tegyen veled azután:

17 És ne mondjad ezt a te szívedben: Az én hatalmam, és az én kezemnek ereje szerzette nékem e gazdagságot!

18 Hanem emlékezzél meg az Úrról, a te Istenedrõl, mert õ az, a ki erõt ád néked a gazdagságnak megszerzésére, hogy megerõsítse az õ szövetségét, a mely felõl megesküdt a te atyáidnak, miképen e mai napon van.

19 Ha pedig teljesen megfelejtkezel az Úrról, a te Istenedrõl, és idegen istenek után jársz, és azoknak szolgálsz, és meghajtod magadat azoknak; bizonyságot tészek e mai napon ti ellenetek, hogy végképen elvesztek.

20 Mint azok a nemzetek, a kiket az Úr elveszt elõletek, azonképen vesztek el; azért mert nem hallgattok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára.