1 Irmãos, se um homem for surpreendido em algum delito, vós que sois espirituais, restaurai o tal num espírito de mansidão; e tu olha a ti mesmo, para que não sejas também tentado.

2 Levai as cargas uns dos outros, e assim cumprireis a lei de Cristo.

3 Pois se alguém pensa ser alguma coisa, não sendo nada, engana-se a si mesmo.

4 Mas cada um prove a sua obra, e então terá o seu motivo de glória em si mesmo somente e não em outrem;

5 pois cada um levará o seu próprio fardo.

6 Mas aquele que é ensinado na palavra faça participante em todas as coisas boas aquele que o ensina.

7 Não vos enganeis; de Deus não se zomba. Pois aquilo que o homem semear, isso também ceifará:

8 porque o que semeia na sua carne, da carne ceifará corrupção; mas o que semeia no Espírito, do Espírito ceifará vida eterna.

9 Não nos desanimemos de fazer o bem; pois a seu tempo ceifaremos, se não desfalecermos.

10 Portanto à medida que tivermos oportunidade, façamos o que é bom a todos os homens, mas especialmente aos que pertencem à família da fé.

11 Vede com que letras grandes vos escrevo com a minha própria mão.

12 Todos os que querem ostentar boa aparência na carne, estes vos obrigam a ser circuncidados, somente para que não sejam perseguidos por causa da cruz de Cristo.

13 Pois nem mesmo aqueles que se deixam circuncidar guardam a Lei, antes querem fazer-vos circuncidar para se gloriarem na vossa carne.

14 Mas longe de mim esteja o gloriar-me, a não ser na cruz de nosso Senhor Jesus Cristo, pela qual o mundo tem sido crucificado para mim e eu para o mundo.

15 Pois nem a circuncisão é coisa alguma nem a incircuncisão, mas o ser uma nova criação.

16 Quantos andarem por esta norma, paz e misericórdia sejam sobre eles e sobre o Israel de Deus.

17 Daqui em diante ninguém me moleste; pois eu trago em meu corpo as marcas de Jesus.

18 A graça de nosso Senhor Jesus Cristo seja com o vosso espírito, irmãos. Amém.

1 Atyámfiai, még ha elõfogja is az embert valami bûn, ti lelkiek, igazítsátok útba az olyant szelídségnek lelkével, ügyelvén magadra, hogy meg ne kísértessél te magad is.

2 Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.

3 Mert ha valaki azt véli, hogy õ valami, holott semmi, önmagát csalja meg.

4 Minden ember pedig az õ maga cselekedetét vizsgálja meg, és akkor csakis önmagára nézve lesz dicsekedése és nem másra nézve.

5 Mert kiki a maga terhét hordozza.

6 A ki pedig az ígére taníttatik, közölje minden javát tanítójával.

7 Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert a mit vet az ember, azt aratándja is.

8 Mert a ki vet az õ testének, a testbõl arat veszedelmet; a ki pedig vet a léleknek, a lélekbõl arat örök életet.

9 A jótéteményben pedig meg ne restüljünk, mert a maga idejében aratunk, ha el nem lankadunk.

10 Annakokáért míg idõnk van, cselekedjünk jót mindenekkel, kiváltképen pedig a mi hitünknek cselédeivel.

11 Látjátok, mekkora betûkkel írok néktek a saját kezemmel!

12 A kik testre szépek szeretnének lenni, azok kényszerítenek titeket a körülmetélkedésre; csak azért, hogy a Krisztus keresztjéért ne üldöztessenek.

13 Mert magok a körülmetélkedettek sem tartják meg a törvényt; hanem azért akarják, hogy ti körülmetélkedjetek, hogy a ti testetekkel dicsekedjenek.

14 Nékem pedig ne legyen másban dicsekedésem, hanem a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében, a ki által nékem megfeszíttetett a világ, és én is a világnak.

15 Mert Krisztus Jézusban sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség nem használ semmit, hanem az új teremtés.

16 És a kik e szabály szerint élnek, békesség és irgalmasság azokon, és az Istennek Izráelén.

17 Ennekutána senki nékem bántásomra ne legyen; mert én az Úr Jézusnak bélyegeit hordozom az én testemben.

18 A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyen a ti lelketekkel atyámfiai! Ámen.