1 Depois disto andava Jesus pela Galiléia; porque não queria andar pela Judéia, visto que os judeus procuravam tirar-lhe a vida.
2 Ora a festa dos judeus, que é a dos tabernáculos, estava próxima.
3 Disseram-lhe, então, seus irmãos: Sai daqui e vai para a Judéia, a fim de que também teus discípulos vejam as obras que fazes;
4 porque ninguém faz coisa alguma em oculto, quando procura ser conhecido. Já que fazes estas coisas, manifesta-te ao mundo.
5 Pois nem seus irmãos criam nele.
6 Disse-lhes Jesus: O meu tempo ainda não é chegado, mas o vosso tempo está sempre presente.
7 O mundo não vos pode odiar; mas a mim odeia, porque eu dou dele testemunho, que as suas obras são más.
8 Subi vós à festa; eu não subo ainda a esta festa, porque o meu tempo não está ainda cumprido.
9 Tendo-lhes dito isto, ficou na Galiléia.
10 Mas quando seus irmãos já tinham ido à festa, então foi ele também, não publicamente, mas como em secreto.
11 Procurando-o, então, os judeus na festa, perguntavam: Onde está ele?
12 Era grande a murmuração que dele se fazia entre as multidões. Uns diziam: Ele é bom; outros: Não é, antes desencaminha o povo.
13 Entretanto ninguém falava dele abertamente por medo dos judeus.
14 Estando a festa já em meio, subiu Jesus ao templo e pôs-se a ensinar.
15 Maravilharam-se, então, os judeus, dizendo: Como sabe este letras, sem ter estudado?
16 Jesus respondeu-lhes: O meu ensino não é meu, mas daquele que me enviou.
17 Se alguém quiser fazer a vontade de Deus, há de saber se o ensino é dele, ou se eu falo por mim mesmo.
18 Quem fala por si mesmo, busca a sua própria glória; mas quem busca a glória daquele que o enviou, esse é verdadeiro e não há nele injustiça.
19 Não vos deu Moisés a Lei? no entanto nenhum de vós a cumpre. Por que procurais tirar-me a vida?
20 Respondeu o povo: Estás endemoninhado, quem procura tirar-te a vida?
21 Replicou-lhes Jesus: Uma só obra fiz, e todos vós vos maravilhais.
22 Moisés vos deu a circuncisão (se bem que ela não venha de Moisés, mas dos patriarcas), e no sábado circuncidais um homem.
23 Pois bem, se um homem recebe a circuncisão no sábado para não violar a Lei de Moisés, como ficais indignados comigo, porque eu no sábado tornei um homem inteiramente são?
24 Não julgueis pela aparência, mas julgai segundo a reta justiça.
25 Diziam alguns de Jerusalém: Não é este aquele a quem procuram tirar a vida?
26 Eis que ele fala abertamente, e nada lhe dizem. Será possível que as autoridades tenham realmente reconhecido que este homem é o Cristo?
27 Nós, todavia, sabemos donde este é; mas quando vier o Cristo, ninguém saberá donde ele é.
28 Então Jesus levantou a voz no templo, ensinando e dizendo: Vós não somente me conheceis, mas também sabeis donde eu sou; e eu não vim de mim mesmo, mas é verdadeiro aquele que me enviou, a quem vós não conheceis.
29 Eu o conheço, porque venho dele, e ele me enviou.
30 Procuravam, então, prendê-lo; mas ninguém pôs as mãos nele, porque ainda não era chegada a sua hora.
31 Mas muitos do povo creram nele, e diziam: Quando o Cristo vier, fará mais milagres do que este homem tem feito?
32 Os fariseus ouviram murmurar a multidão estas coisas a respeito dele, e os principais sacerdotes e os fariseus mandaram os oficiais de justiça para o prender.
33 Mas disse Jesus: Ainda por um pouco de tempo estou convosco, depois vou para aquele que me enviou.
34 Procurar-me-eis, e não me achareis; e onde eu estiver, vós não podeis ir.
35 Perguntaram, pois, os judeus entre si: Onde irá este que não o acharemos? acaso irá à Dispersão entre os gregos e ensinará os gregos?
36 Que palavras são estas que ele disse: Procurar-me-eis, e não me achareis; e onde eu estiver, vós não podeis ir?
37 No último, no grande dia da festa, levantou-se Jesus e exclamou: Se alguém tiver sede, venha a mim e beba.
38 Quem crê em mim, como disse a Escritura, do seu interior manarão rios de água viva.
39 Disse isto a respeito do Espírito que iam receber os que nele criam; pois o Espírito ainda não fora dado, porque Jesus não havia sido ainda glorificado.
40 Então alguns dentre o povo que tinham ouvido estas palavras, diziam: Este homem é realmente o profeta;
41 outros: Este é o Cristo; outros, porém, perguntavam: Pois da Galiléia é que vem o Cristo?
42 Não declarou a Escritura que o Cristo vem da descendência de Davi e da aldeia de Belém donde era Davi?
43 Assim houve uma dissensão entre o povo por causa dele;
44 alguns queriam prendê-lo, mas ninguém lhe pôs as mãos.
45 Voltaram, então, os oficiais de justiça aos principais sacerdotes e fariseus, e estes lhes perguntaram: Por que não o trouxestes?
46 Responderam os oficiais: Nunca homem algum falou como este homem.
47 Replicaram-lhes os fariseus: Estais vós também iludidos?
48 Porventura creu nele alguma das autoridades, ou alguns dos fariseus?
49 Mas este povo que não entende a Lei é amaldiçoado.
50 Nicodemos, um deles, que antes fora ter com Jesus, perguntou-lhes:
51 Porventura julga a nossa lei a alguém sem primeiro ouvi-lo e saber o que ele faz?
52 Eles lhe responderam: És tu também da Galiléia? Examina e vê que da Galiléia não se levanta profeta.
53 Cada um foi para sua casa;
1 És ezek után Galileában jár vala Jézus; mert nem akar vala Júdeában járni, mivelhogy azon igyekezének a Júdeabeliek, hogy õt megöljék.
2 Közel vala pedig a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep.
3 Mondának azért néki az õ atyjafiai: Menj el innen, és térj Júdeába, hogy a te tanítványaid is lássák a te dolgaidat, a melyeket cselekszel.
4 Mert senki sem cselekszik titkon semmit, a ki maga ismeretessé akar lenni. Ha ilyeneket cselekszel, mutasd meg magadat a világnak.
5 Mert az õ atyjafiai sem hivének benne.
6 Monda azért nékik Jézus: Az én idõm még nincs itt; a ti idõtök pedig mindig készen van.
7 Titeket nem gyûlölhet a világ, de engem gyûlöl; mert én bizonyságot teszek felõle, hogy az õ cselekedetei gonoszak.
8 Ti menjetek fel erre az ünnepre: én még nem megyek fel erre az ünnepre; mert az én idõm még nem tölt be.
9 Ezeket mondván pedig nékik, marada Galileában.
10 A mint pedig felmenének az õ atyjafiai, akkor õ is felméne az ünnepre, nem nyilvánosan, hanem mintegy titkon.
11 A zsidók azért keresik vala õt az ünnepen, és mondának: Hol van õ?
12 És a sokaságban nagy zúgás vala õ miatta. Némelyek azt mondják vala, hogy jó ember; mások pedig azt mondják vala: Nem, hanem a népnek hitetõje.
13 Mindamellett senki sem beszélt vala nyiltan õ felõle a zsidóktól való félelem miatt.
14 Már-már az ünnep közepén azonban felméne Jézus a templomba, és tanít vala.
15 És csodálkozának a zsidók, mondván: Mimódon tudja ez az írásokat, holott nem tanulta?!
16 Felele nékik Jézus és monda: Az én tudományom nem az enyém, hanem azé, a ki küldött engem.
17 Ha valaki cselekedni akarja az õ akaratát, megismerheti e tudományról, vajjon Istentõl van-é, vagy én magamtól szólok?
18 A ki magától szól, a maga dicsõségét keresi; a ki pedig annak dicsõségét keresi, a ki küldte õt, igaz az, és nincs abban hamisság.
19 Nem Mózes adta-é néktek a törvényt? és senki sem teljesíti közületek a törvényt. Miért akartok engem megölni?
20 Felele a sokaság és monda: Ördög van benned. Ki akar téged megölni?
21 Felele Jézus és monda nékik: Egy dolgot cselekvém, és mindnyájan csodáljátok.
22 Azért Mózes adta néktek a körülmetélkedést (nem mintha Mózestõl való volna, hanem az atyáktól): és szombaton körülmetélitek az embert.
23 Ha körülmetélhetõ az ember szombaton, hogy a Mózes törvénye meg ne romoljon; én rám haragusztok-é, hogy egy embert egészen meggyógyítottam szombaton?
24 Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek!
25 Mondának azért némelyek a jeruzsálemiek közül: Nem ez-é az, a kit meg akarnak ölni?
26 És ímé nyiltan szól, és semmit sem szólnak néki. Talán bizony megismerték a fõemberek, hogy bizony ez a Krisztus?
27 De jól tudjuk, honnan való ez; mikor pedig eljõ a Krisztus, senki sem tudja, honnan való.
28 Kiálta azért Jézus a templomban, tanítván és mondván: Mind engem ismertek, mind azt tudjátok, honnan való vagyok; és én magamtól nem jöttem, de igaz az, a ki engem elküldött, a kit ti nem ismertek.
29 Én azonban ismerem õt, mert õ tõle vagyok, és õ küldött engem.
30 Akarják vala azért õt megfogni; de senki sem veté reá a kezét, mert nem jött még el az õ órája.
31 A sokaság közül pedig sokan hivének õ benne; és azt mondják vala, hogy: A Krisztus mikor eljõ, tehet-é majd több csodát azoknál, a melyeket ez tett?
32 Meghallák a farizeusok, a mint a sokaság ezeket suttogja vala felõle; és szolgákat küldének a farizeusok és a fõpapok, hogy fogják meg õt.
33 Monda azért nékik Jézus: Egy kevés ideig még veletek vagyok, és majd ahhoz megyek, a ki elküldött engem.
34 Kerestek majd engem, és nem találtok meg, és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda.
35 Mondának azért a zsidók magok között: Hová akar ez menni, hogy mi majd nem találjuk meg õt? Vajjon a görögök közé szóródottakhoz akar-é menni, és a görögöket tanítani?
36 Micsoda beszéd ez, a melyet monda: Kerestek majd engem, és nem találtok meg; és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda?
37 Az ünnep utolsó nagy napján pedig felálla Jézus és kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jõjjön én hozzám, és igyék.
38 A ki hisz én bennem, a mint az írás mondotta, élõ víznek folyamai ömlenek annak belsejébõl.
39 Ezt pedig mondja vala a Lélekrõl, a melyet veendõk valának az õ benne hívõk: mert még nem vala Szent Lélek; mivelhogy Jézus még nem dicsõítteték meg.
40 Sokan azért a sokaság közül, a mint hallák e beszédet, ezt mondják vala: Bizonynyal ez ama Próféta.
41 Némelyek mondának: Ez a Krisztus. Mások pedig mondának: Csak nem Galileából jön el a Krisztus?
42 Nem az írás mondta-é, hogy a Dávid magvából, és Bethlehembõl, ama városból jön el a Krisztus, a hol Dávid vala?
43 Hasonlás lõn azért õ miatta a sokaságban.
44 Némelyek pedig közûlök akarják vala õt megfogni, de senki sem veté reá a kezét.
45 Elmenének azért a szolgák a fõpapokhoz és farizeusokhoz; és mondának azok õ nékik: Miért nem hoztátok el õt?
46 Felelének a szolgák: Soha ember úgy nem szólott, mint ez az ember!
47 Felelének azért nékik a farizeusok: Vajjon ti is el vagytok-é hitetve?
48 Vajjon a fõemberek vagy a farizeusok közül hitt-é benne valaki?
49 De ez a sokaság, a mely nem ismeri a törvényt, átkozott!
50 Monda nékik Nikodémus, a ki éjjel ment vala õ hozzá, a ki egy vala azok közül:
51 Vajjon a mi törvényünk kárhoztatja-é az embert, ha elõbb ki nem hallgatja és nem tudja, hogy mit cselekszik?
52 Felelének és mondának néki: Vajjon te is Galileus vagy-é? Tudakozódjál és lásd meg, hogy Galileából nem támadt próféta.
53 És mindnyájan haza menének.