1 Assim disse Jeová: Vai, e compra uma botija de barro de oleiro, e toma contigo dos anciãos do povo e dos anciãos dos sacerdotes;

2 sai ao vale dos filhos de Hinom, que está junto à entrada da porta Harsite, e proclama ali as palavras que eu te disser;

3 dize: Ouvi a palavra de Jeová, reis de Judá e habitantes de Jerusalém. Assim diz Jeová dos exércitos, Deus de Israel: Eis que vou trazer calamidades sobre este lugar, e quem quer que as ouvir, retinir-lhe-ão os ouvidos.

4 Pois me abandonaram, e alienaram este lugar, e nele queimaram incenso a outros deuses, a quem não conheceram, nem eles, nem seus pais, nem os reis de Judá; e encheram este lugar do sangue de inocentes;

5 e edificaram os altos de Baal, para queimarem seus filhos no fogo em holocausto a Baal; o que não ordenei, nem falei, nem entrou na minha mente.

6 Por isso eis que vêm os dias, diz Jeová, em que este lugar não será chamado mais Tofete, nem vale do filho de Hinom, mas vale de matança.

7 Eu tornarei vão o conselho de Judá e de Jerusalém neste lugar; farei que caiam à espada diante dos seus inimigos, e pela mão dos que procuram tirar-lhes a vida; e darei os seus cadáveres para pasto às aves do céu e aos animais da terra.

8 Farei esta cidade objeto de espanto e de assobios; todo o que passar por ela, ficará espantado e assobiará por causa de todas as pragas dela.

9 Fá-los-ei comer as carnes de seus filhos, e as carnes de suas filhas, e comerão cada um as carnes do seu próximo, no cerco e no aperto, em que os apertarão os seus inimigos e os que procuram tirar-lhes a vida.

10 Então quebrarás a botija à vista dos homens que forem contigo,

11 e lhes dirás: Assim diz Jeová dos exércitos: Assim quebrarei este povo e esta cidade como quem quebra um vaso de oleiro, que não pode mais refazer-se; e enterrarão em Tofete por não haver outro lugar para os enterrar.

12 Assim farei a este lugar e aos habitantes de Jerusalém, diz Jeová, e porei esta cidade como Tofete.

13 As casas de Jerusalém, e as casas dos reis de Judá, que são contaminadas, serão como Tofete, a saber, todas as casas sobre cujos terraços queimaram incenso a todo o exército do céu e ofereceram libações a outros deuses.

14 Voltou Jeremias de Tofete, aonde Jeová o tinha enviado a profetizar; e pôs-se em pé no átrio da casa de Jeová, e disse a todo o povo:

15 Assim disse Jeová dos exércitos, Deus de Israel: Eis que vou trazer sobre esta cidade e sobre todas as suas vilas todo o mal que falei contra ele; porque endureceram a sua cerviz, para não ouvirem as minhas palavras.

1 Ezt mondja az Úr: Menj el és végy egy cserépkorsót a fazekastól, és némelyekkel a nép vénei közül és a papok vénei közül.

2 Menj el a Ben-Hinnom völgyébe, a mely a fazekasok kapujának bejáratánál van, és kiáltsd ott azokat a szavakat, a melyeket én szólok néked;

3 És ezt mondjad: Halljátok meg az Úr szavát Júda királyai és Jeruzsálem lakosai: Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ímé, én veszedelmet hozok e helyre, úgy hogy a ki csak hallja, megcsendül [bele] a füle.

4 Azért, mert elhagytak engem, és idegenné tették e helyet, és idegen isteneknek áldoztak benne, a kiket sem õk nem ismertek, sem atyáik, sem Júda királyai, és eltöltötték e helyet ártatlan vérrel;

5 És magaslatokat építének a Baálnak, hogy megégessék fiaikat a tûzben, égõáldozatul a Baálnak, a mit én nem parancsoltam, sem nem rendeltem, és a mire nem is gondoltam.

6 Azért ímé eljõnek a napok, azt mondja az Úr, és e hely nem neveztetik többé Tófetnek, sem Ben-Hinnom völgyének, hanem öldöklés völgyének.

7 És eszét vesztem e helyen Júdának és Jeruzsálemnek, és fegyverrel ejtem el õket ellenségeik elõtt, és az életökre törõknek kezével; holttesteiket pedig az ég madarainak és a mezei vadaknak adom eledelül.

8 És e várost csudává teszem és nevetséggé, a ki csak átmegy rajta, álmélkodik és szörnyûködik az õ nagy romlásán.

9 És megétetem velök az õ fiaik húsát és leányaik húsát és megeszi kiki az õ barátjának húsát, a megszállás alatt és a veszedelem alatt, a melylyel megszorongatják õket ellenségeik és a kik keresik az õ lelköket.

10 Azután törd el e korsót azok szeme láttára, a kik elmennek veled.

11 És ezt mondd nékik: Ezt mondja a Seregek Ura: Így töröm össze e népet és e várost, a mint összetörhetõ e cserépedény, a mely többé meg sem építhetõ; és Tófetben temettetnek el, mert nem lesz [más] hely a temetkezésre.

12 Így cselekszem e helylyel és ennek lakosaival, azt mondja az Úr, és olyanná teszem e várost, a milyen Tófet.

13 És Jeruzsálem házai és Júda királyainak házai undokokká lesznek, mint a Tófet helye; mindazok a házak, a melyeknek tetején az ég egész seregének áldoztak és italáldozatot vittek az idegen isteneknek.

14 Azután hazajöve Jeremiás Tófetbõl, a hová az Úr küldte vala õt prófétálni; megálla az Úr házának pitvarában, és szóla az egész népnek:

15 Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ímé én ráhozom e városra és ennek minden városára mindama veszedelmet, a melyrõl szóltam õ ellene; mert megkeményítették nyakukat, hogy ne hallják az én beszédeimet.