1 Ora são estas as palavras da carta que o profeta Jeremias enviou de Jerusalém aos que restavam dos anciãos do cativeiro, e aos sacerdotes, e aos profetas, e a todo o povo, que Nabucodonozor levara cativos de Jerusalém para Babilônia,
2 depois que saíram de Jerusalém o rei Jeconias, e a rainha-mãe, e os eunucos, e os príncipes de Judá e Jerusalém, e os artífices e os ferreiros.
3 Estas são as palavras da carta mandada por mão de Eleasá, filho de Safã, e de Gemarias, filho de Hilquias (os quais enviou Zedequias, rei de Judá, a Babilônia a Nabucodonozor, rei de Babilônia):
4 Assim diz Jeová dos exércitos, Deus de Israel, a todos os do cativeiro, que fiz levar cativos de Jerusalém para Babilônia:
5 Edificai casas e habitai nelas; plantai jardins, e comei o fruto deles;
6 tomai mulheres, e gerai filhos e filhas; tomai mulheres para vossos filhos, e dai vossas filhas a maridos, para que tenham filhos e filhas; multiplicai-vos aí, e não vos diminuais.
7 Buscai a paz da cidade, para a qual fiz que fosseis levados cativos, e orai por ela a Jeová: porque na sua paz vós tereis paz.
8 Pois assim diz Jeová dos exércitos, Deus de Israel: Não vos enganem os vossos profetas que estão no meio de vós, e os vossos adivinhadores, nem deis ouvidos aos vossos sonhos que vós sonhais.
9 Pois eles vos profetizam falsamente em meu nome; não os enviei, diz Jeová.
10 Assim diz Jeová: Logo que forem cumpridos para Babilônia setenta anos, visitar-vos-ei e cumprirei a minha boa palavra dada a vós, fazendo-vos voltar para este lugar.
11 Eu sei os pensamentos que tenho acerca de vós, diz Jeová, pensamentos de paz, e não de mal, para vos dar um futuro e uma expectação.
12 Invocar-me-eis, e ireis e orareis a mim, e eu vos ouvirei.
13 Buscar-me-eis e me achareis, quando me buscardes de todo o vosso coração.
14 Eu serei achado de vós, diz Jeová, e farei voltar os vossos cativos, e ajuntar-vos-ei de todas as nações e todos os lugares, para onde vos tenho lançado, diz Jeová; e far-vos-ei voltar para o lugar donde vos fiz ir para o exílio.
15 Pois dissestes: Jeová nos suscitou profetas em Babilônia.
16 Assim diz Jeová acerca do rei que se assenta sobre o trono de Davi, e acerca de todo o povo que habita nesta cidade, a saber, vossos irmãos que não saíram conosco para o exílio;
17 assim diz Jeová dos exércitos: Eis que vou enviar sobre eles a espada, a fome e a peste, e fá-los-ei como figos péssimos, que não se podem comer, de ruins que são.
18 Persegui-los-ei com a espada, com a fome e com a peste, e fá-los-ei um espetáculo horrendo para todos os reinos da terra, e objeto de execração, e de espanto, e de assobios, e de opróbrio, entre todas as nações, para onde os tenho lançado;
19 porque não escutaram as minhas palavras, diz Jeová, com as quais lhes enviei os meus servos, os profetas, levantando-me cedo e enviando-os. Na verdade não escutaram, diz Jeová.
20 Ouvi, pois, a palavra de Jeová, vós todos os exilados que enviei de Jerusalém para Babilônia.
21 Assim diz Jeová dos exércitos, Deus de Israel, acerca de Acabe, filho de Colaías, e acerca de Zedequias, filho de Maaséias, que vos profetizam mentiras em meu nome: Eis que os entregarei nas mãos de Nabucodonozor, rei de Babilônia; e ele fará matá-los diante dos vossos olhos.
22 Deles será formulada uma maldição por todos os exilados de Judá, que estão em Babilônia, dizendo: Faça-te Jeová como a Zedequias, e como a Acabe, os quais o rei de Babilônia assou no fogo;
23 porque cometeram insensatez em Israel, e adulteraram com as mulheres dos seus próximos, e falaram falsamente em meu nome palavras que não lhes mandei. Eu é que sei, e sou testemunha, diz Jeová.
24 A Semaías neelamita dirás:
25 Assim diz Jeová dos exércitos, Deus de Israel: Porquanto tu enviaste em teu nome cartas a todo o povo que está em Jerusalém, e a Sofonias, filho do sacerdote Maaséias, e a todos os sacerdotes, dizendo:
26 Jeová te constituiu sacerdote em lugar do sacerdote Joiada, para que fosses encarregado da casa de Jeová, no tocante a todo o homem que está fora de si e profetiza, a fim de que o metas no cepo e no tronco.
27 Agora, pois, porque não repreendeste a Jeremias de Anatote, que vos profetiza?
28 Pois enviou mensageiros a vós em Babilônia a dizer: Coisa dilatada é; edificai casas, e habitai nelas; plantai jardins e comei o fruto deles.
29 Sofonias, o sacerdote, leu esta carta aos ouvidos do profeta Jeremias.
30 Então veio a palavra de Jeová a Jeremias, dizendo:
31 Manda dizer a todos os exilados: Assim diz Jeová acerca de Semaías neelamita: Porquanto vos profetizou Semaías, e eu não o enviei, e ele fez que vós confiasseis numa mentira;
32 portanto assim diz Jeová: Eis que castigarei a Semaías neelamita, e a sua posteridade. Não haverá dele varão que habite entre este povo, nem verá ele o bem que hei de fazer ao meu povo, diz Jeová; porque pregou rebelião contra Jeová.
1 Ezek ama levél szavai, a melyet Jeremiás próféta külde Jeruzsálembõl a fogságban való vének maradékainak, és a papoknak és a prófétáknak, és az egész népnek, a melyet fogva vitt vala el Nabukodonozor Jeruzsálembõl Babilonba.
2 (Miután Jékóniás király és a királyné és az udvari szolgák, Júda és Jeruzsálem fejedelmei és az ács és a kovácsmester kijövének Jeruzsálembõl.)
3 Elasának a Sáfán fiának, és Gamariának a Hilkiás fiának keze által, a kiket Sedékiás, Júda királya küldött Nabukodonozorhoz, a babiloni királyhoz Babilonba, mondván:
4 Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene mindama foglyoknak, a kiket Jeruzsálembõl Babilonba vitettem:
5 Építsetek házakat és lakjatok azokban, plántáljatok kerteket és egyétek azoknak gyümölcseit.
6 Vegyetek magatoknak feleségeket és szûljetek fiakat és leányokat, és a fiaitokat is házasítsátok meg, a leányaitokat pedig adjátok férjhez, és szûljenek fiakat és leányokat, és szaporodjatok meg ott, és meg ne kevesedjetek.
7 És igyekezzetek a városnak jólétén, a melybe fogságra küldöttelek titeket, és könyörögjetek érette az Úrnak; mert annak jóléte lesz a ti jólétetek.
8 Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ne hitessenek el titeket a ti prófétáitok, a kik közöttetek vannak, se a ti jövendõmondóitok, és ne figyelmezzetek a ti álmaitokra, a melyeket álmodoztok.
9 Mert õk hamisan prófétálnak néktek az én nevemben: Nem küldöttem õket, azt mondja az Úr.
10 Mert ezt mondja az Úr: Mihelyt eltelik Babilonban a hetven esztendõ, meglátogatlak titeket és betöltöm rajtatok az én jó szómat, hogy visszahozzalak titeket e helyre.
11 Mert én tudom az én gondolatimat, a melyeket én felõletek gondolok, azt mondja az Úr; békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kivánatos véget adjak néktek.
12 Akkor segítségre hívtok engem, és elmentek és imádtok engem, és meghallgatlak titeket.
13 És kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívetekbõl kerestek engem.
14 És megtaláltok engem, azt mondja az Úr, és visszahozlak a fogságból, és összegyûjtlek titeket minden nemzet közül és mindama helyekrõl, a hová kiûztelek titeket, azt mondja az Úr, és visszahozlak e helyre, a honnan számkivetettelek titeket.
15 Mert ezt mondjátok: Támasztott nékünk az Úr prófétákat Babilonban [is.]
16 Mert ezt mondja az Úr a királynak, a ki Dávid székében ül, és az egész népnek, a mely e városban lakik, [tudniillik] a ti atyátok fiainak, a kik nem mentek el veletek a fogságra:
17 Ezt mondja a Seregek Ura: Ímé, én reájok küldöm a fegyvert, az éhséget és a döghalált, és olyanokká teszem õket, a milyenek a keserû fügék, a melyek a rosszaság miatt ehetetlenek.
18 És üldözöm õket fegyverrel, éhséggel és döghalállal, és rettenetessé teszem õket a föld minden országára, átokká és csudává és szörnyûséggé és mindama nemzetnek gúnyjává, a melyek közé kivetettem õket.
19 Azért mert nem hallgattak az én beszédeimre, azt mondja az Úr, a melyeket én üzentem nékik az én szolgáim, a próféták által, jó reggel elküldvén, de nem hallgattátok, azt mondja az Úr.
20 Ti azért, ti foglyok, halljátok meg az Úrnak szavát mindnyájan, a kiket Jeruzsálembõl Babilonba küldtem.
21 Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene Akhábra a Kolája fiára, és Sedékiásra a Mahásiás fiára, a kik hamisan prófétálnak néktek az én nevemben: Ímé, én odaadom õket Nabukodonozornak, Babilon királyának kezébe, és szemeitek láttára megöli õket.
22 És mind azokról vesznek átokformát a Júdából való foglyok, a kik Babilonban vannak, mondván: Tegyen téged az Úr olyanná, mint Sedékiást és mint Akhábot, a kiket tûzzel égetett meg a babiloni király.
23 Mert istentelenséget cselekedtek Izráelben, és paráználkodtak az õ felebarátjaik feleségével, és az én nevemben hazugságot szóltak, a mit nem parancsoltam nékik. Én pedig tudom azt, és bizonyság vagyok, azt mondja az Úr!
24 A nehelámiti Semájának is szólj, ezt mondván:
25 Így szól a Seregek Ura, az Izráel Istene, mondván: Mivelhogy te levelet küldöttél a magad nevével az egész néphez, a mely Jeruzsálemben van, és Sofóniás paphoz, a Mahásiás fiához; és az összes papokhoz, mondván:
26 Az Úr tett téged pappá Jojáda pap helyébe, hogy felügyelõk legyenek az Úr házában minden bolond férfiún, és prófétálni akarón, hogy vessed ezt a tömlöczbe és a kalodába.
27 Most azért, miért nem dorgáltad meg az Anatóthbeli Jeremiást, a ki néktek prófétál?
28 Sõt még hozzánk küldött Babilonba, ezt mondván: Hosszú lesz az! Építsetek házakat és lakjatok bennök, plántáljatok kerteket és éljetek azoknak gyümölcseivel.
29 És elolvasá Sofóniás pap e levelet a Jeremiás próféta hallására.
30 És szóla az Úr Jeremiásnak, mondván:
31 Küldj el mind a foglyokhoz, mondván: Ezt mondja az Úr a nehelámiti Semája felõl: Mivelhogy prófétált néktek Semája, holott én nem küldtem õt, és hazugsággal biztatott titeket;
32 Azért ezt mondja az Úr: Ímé, én megfenyítem a nehelámiti Semáját és az õ magvát; nem lesz néki embere, a ki lakjék e nép között, és nem látja a jót, melyet én az én népemmel cselekszem, azt mondja az Úr; mert az Úr ellen való szót szólott.