1 Passados muitos dias, havendo Jeová dado descanso a Israel de todos os seus inimigos ao redor, e sendo Josué já velho e mui avançado em anos,

2 chamou Josué a todo o Israel, aos seus anciãos, aos seus cabeças, aos seus juízes e aos seus oficiais, e disse-lhes: Eu já sou velho e mui avançado em anos.

3 Vós tendes visto tudo o que Jeová vosso Deus tem feito a todas estas nações por causa de vós, porque Jeová vosso Deus é que tem pelejado por vós.

4 Vede que vos reparti por sorte estas nações que ficam, para serem herança das vossas tribos, juntamente com todas as nações que tenho exterminado, desde o Jordão até o mar grande para o pôr-do-sol.

5 Jeová vosso Deus as expulsará de diante de vós, e as tirará da vossa vista; possuireis a sua terra, como Jeová vosso Deus vos falou.

6 Sede mui corajosos em guardar e cumprir tudo o que está escrito no livro da lei de Moisés, para que dela não vos desvieis nem para a direita nem para a esquerda;

7 para que não entreis no meio destas nações, que ficam entre vós. Não façais menção dos nomes dos seus deuses, nem por eles façais jurar, nem os sirvais, nem os adoreis:

8 porém uni-vos a Jeová vosso Deus, como tendes feito até o dia de hoje.

9 Pois Jeová expulsou de diante de vós nações grandes e fortes, porém quanto a vós, ninguém vos tem resistido até o dia de hoje.

10 Um só homem dentre vós perseguirá a mil, pois Jeová vosso Deus é quem peleja por vós, como vos falou.

11 Cuidai diligentemente de amar a Jeová vosso Deus.

12 Porém, se de alguma maneira vos voltardes, e vos unirdes ao restante destas nações, que ficam entre vós, e contrairdes com elas matrimônios, e entrardes a elas e elas a vós,

13 sabei com certeza que Jeová vosso Deus não continuará a expulsar estas nações de diante de vós; porém elas virão a ser para vós uma armadilha e um laço, e um açoite às vossas ilhargas, e espinhos nos vossos olhos, até perecerdes desta boa terra que Jeová vosso Deus vos deu.

14 Eis que hoje eu vou indo pelo caminho de toda a terra. Sabeis em vossos corações e em vossas almas que não tem falhado nenhuma de todas as boas coisas que Jeová vosso Deus falou a vosso respeito; todas vos sobrevieram, nenhuma delas falhou.

15 Assim como vos sobrevieram todas as boas coisas, de que vos falou Jeová vosso Deus, assim trará ele sobre vós todas as más coisas, até vos ter exterminado desta boa terra que Jeová vosso Deus vos deu.

16 Quando transgredirdes a aliança que Jeová vosso Deus vos ordenou, e fordes e servirdes a outros deuses, e os adorardes; contra vós se acenderá a ira de Jeová e depressa perecereis da boa terra que vos deu.

1 Lõn pedig sok nappal azután, hogy nyugodalmat adott vala az Úr Izráelnek minden õ körülötte lévõ ellenségeitõl: megvénhedék Józsué és megidõsödék.

2 Elõhívá ekkor Józsué az egész Izráelt, annak véneit, fejeit, biráit és felügyelõit, és monda nékik: Én megvénhedtem és megidõsödtem.

3 Magatok is láttatok mindent, a mit az Úr, a ti Istenetek mind eme népekkel cselekedett ti elõttetek; mivelhogy maga az Úr, a ti Istenetek harczolt érettetek.

4 Ímé elosztám néktek sors által a fennmaradt népeket örökségül a ti nemzetségeitek szerint, a Jordántól kezdve, és mindazokat a népeket, a melyeket kipusztítottam, és a nagy tengert is napnyugat felõl.

5 Az Úr pedig, a ti Istenetek kiûzi õket a ti orczátok elõl, és kiûzi õket ti elõletek, hogy örököseivé legyetek az õ földüknek, a mint megmondotta vala néktek az Úr, a ti Istenetek.

6 Legyetek azért igen erõsek, hogy megtartsátok és megcselekedjétek mind azt, a mi meg van írva a Mózes törvényének könyvében; hogy el ne távozzatok attól se jobbkézre, se balkézre;

7 Hogy össze ne elegyedjetek ezekkel a népekkel, azokkal, a melyek fenmaradtak közöttetek; isteneiknek nevét ki se ejtsétek, azokra ne esküdjetek, se ne szolgáljatok nékik, se elõttök meg ne hajoljatok;

8 Hanem ragaszkodjatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, a miképen e mai napig cselekedtetek!

9 Ezért ûzött ki az Úr elõletek nagy és erõs népeket: a mi pedig titeket illet, senki meg nem állhatott ellenetekben mind e napig.

10 Egy férfiú közületek elûz ezeret, mert az Úr, a ti Istenetek az, a ki harczol érettetek, a miképen megmondta vala néktek.

11 Azért igen vigyázzatok magatokra, hogy szeressétek az Urat, a ti Isteneteket!

12 Mert ha elfordulván elfordultok [tõle] és ragaszkodtok e népek maradékaihoz, a melyek itt maradtak ti közöttetek; és sógorságot köttök õ velök és összeelegyedtek velök és õk veletek:

13 Bizonynyal megtudjátok majd, hogy az Úr, a ti Istenetek ki nem ûzi többé e népeket ti elõletek; sõt inkább lésznek ti néktek tõrré és hurokká, oldalaitokban ostorrá, szemeitekben pedig tövisekké, míglen kivesztek errõl a jó földrõl, a melyet az Úr, a ti Istenetek adott ti néktek.

14 Én pedig ímé megyek már a minden földinek útján: Tudjátok meg azért teljes szívetek és teljes lelketek szerint, hogy egy szó sem esett el mindama jó szóból, a melyeket az Úr, a ti Istenetek szólott vala felõletek. Minden betelt rajtatok, egy szó sem esett el azokból!

15 De a miképen betelt rajtatok mind az a jó szó, a melyeket az Úr, a ti Istenetek szólott vala felõletek: akképen teljesíti majd rajtatok mind a gonosz szót [is] az Úr, míglen kipusztít titeket e jó földrõl, a melyet az Úr, a ti Istenetek adott ti néktek.

16 Ha általhágjátok az Úrnak, a ti Isteneteknek szövetségét, a melyet parancsolt néktek, és elmentek és szolgáltok idegen isteneknek, és meghajoltok azok elõtt: akkor felgerjed ellenetek az Úrnak haragja, és hamar kivesztek e jó földrõl, a melyet õ adott néktek.