1 Depois de Abimeleque, levantou-se para livrar a Israel, Tola, filho de Puá, filho de Dodô, homem de Issacar, que habitava em Samir, na região montanhosa de Efraim.

2 Ele julgou a Israel vinte e três anos, morreu, e foi sepultado em Samir.

3 Depois dele levantou-se Jair gileadita, que julgou a Israel vinte e dois anos.

4 Ele tinha trinta filhos que montavam em trinta jumentos, e que tinham trinta cidades que se chamam até hoje Havote-Jair, as quais estão na terra de Gileade.

5 Morreu Jair, e foi sepultado em Camom.

6 Tornaram os filhos de Israel a fazer o mal à vista de Jeová, e serviram aos baalins e às astarotes e aos deuses da Síria, de Sidom, de Moabe, dos filhos de Amom e dos filisteus; deixaram a Jeová, e não o serviram.

7 Acendeu-se a ira de Jeová contra Israel, e entregou-os na mão dos filisteus e dos filhos de Amom,

8 os quais esse mesmo ano começaram a vexá-los e oprimi-los. Por dezoito anos oprimiram a todos os filhos de Israel, que estavam além do Jordão na terra dos amorreus, que é em Gileade.

9 Passaram o Jordão os filhos de Amom para pelejar também contra Judá, contra Benjamim e contra a casa de Efraim, de sorte que Israel se viu mui angustiado.

10 Clamaram os filhos de Israel a Jeová, dizendo: Pecamos contra ti, porque deixamos o nosso Deus, e servimos aos baalins.

11 Respondeu Jeová aos filhos de Israel: Não vos livrei eu dos egípcios, dos amorreus, dos filhos de Amom e dos filisteus?

12 Também os sidônios, os amalequitas e os maonitas vos oprimiram; clamastes a mim, e livrei-vos das suas mãos.

13 Contudo vós me deixastes a mim e servistes a outros deuses, pelo que não vos livrarei mais.

14 Ide e clamai aos deuses que escolhestes; que eles vos livrem no tempo do vosso aperto.

15 Disseram os filhos de Israel a Jeová: Pecamos; faze tu a nós tudo quanto te parecer bem: somente livra-nos hoje.

16 Eles tiraram do meio de si os deuses estranhos, e serviram a Jeová, que se angustiou em sua alma por causa da miséria de Israel.

17 Tendo-se ajuntado os filhos de Amom, acamparam-se em Gileade. Mas os filhos de Israel, tendo-se congregado, acamparam-se em Mispa.

18 O povo, os príncipes de Gileade, disseram uns aos outros: Quem começará a pelejar contra os filhos de Amom? Esse será por cabeça sobre todos os habitantes de Gileade.

1 Támada pedig Abimélek után az Izráel megszabadítására Thóla, Puának, a Dodó fiának fia, Issakhár nemzetségébõl való, a ki Sámirban lakott, az Efraim hegységben.

2 És bíráskodék Izráelben huszonhárom esztendeig, és meghala, és eltemetteték Sámirban.

3 Õ utána következett Jáir, a gileádbeli, és ítélé Izráelt huszonkét esztendeig.

4 Ennek harmincz fia volt, kik harmincz szamárcsikón nyargaltak, és volt nékik harmincz városuk, melyeket mind e mai napig Jáir faluinak neveznek, melyek Gileád földén vannak.

5 És meghalt Jáir, és eltemetteték Kámonban.

6 De az Izráel fiai újra gonoszul cselekedtek az Úrnak szemei elõtt, mert szolgáltak a Baáloknak és Astarótnak, és Sziria isteneinek, és Sidon isteneinek, és Moáb isteneinek, és az Ammon fiai isteneinek, és a Filiszteusok isteneinek, és elhagyták az Urat, és nem szolgáltak néki.

7 Felgerjedett azért az Úrnak haragja Izráel ellen, és adá õket a Filiszteusoknak és az Ammon fiainak kezökbe.

8 És [ezek] szorongatták és nyomorgatták az Izráel fiait attól az évtõl [fogva] tizennyolcz esztendõn keresztül, Izráelnek minden fiait a kik a Jordánon túl valának az Emoreusoknak földén, mely Gileádban van.

9 És átkeltek az Ammon fiai a Jordánon, hogy hadakozzanak Júda és Benjámin ellen és az Efraim háza ellen, és felette igen szorongattaték az Izráel.

10 Akkor az Úrhoz kiáltottak az Izráel fiai, mondván: Vétkeztünk te ellened, mert elhagytuk a mi Istenünket, és szolgáltunk a Baáloknak.

11 Az Úr pedig monda az Izráel fiainak: Nemde én szabadítottalak-é meg benneteket az Égyiptombeliektõl, az Emoreusoktól, az Ammon fiaitól, a Filiszteusoktól,

12 És a Sidonbeliektõl, az Amálekitáktól és a Maonitáktól, mikor titeket szorongattak, és ti én hozzám kiáltottatok, megszabadítottalak titeket az õ kezökbõl?

13 És ti [mégis] elhagytatok engem, és idegen isteneknek szolgáltatok; annakokáért többé nem szabadítlak meg titeket ezután.

14 Menjetek és kiáltsatok azokhoz az istenekhez, a kiket választottatok, szabadítsanak meg azok benneteket a ti nyomorúságtoknak idején.

15 Felelének pedig az Izráel fiai az Úrnak: Vétkeztünk, cselekedjél úgy velünk, a mint jónak látszik a te szemeid elõtt, csak most az egyszer szabadíts [még] meg, kérünk!

16 És elvetették maguktól az idegen isteneket, és szolgáltak az Úrnak. És megesett az õ szíve az Izráel nyomorúságán.

17 És összegyülekeztek az Ammon fiai, és táborba szállottak Gileádban, és összegyûltek az Izráel fiai [is], és Mispában táboroztak.

18 És Gileád népe és fejedelmei egyik a másikától kérdezgették: Ki az a férfiú, a ki megkezdi a harczot az Ammon fiai ellen? Legyen az feje Gileád összes lakóinak!