1 Disse Jeová a Moisés:
2 Envia homens, que espiem a terra de Canaã, que eu hei de dar aos filhos de Israel; de cada tribo de seus pais enviarás um homem, sendo cada qual príncipe entre eles.
3 Do deserto de Parã enviou-os Moisés à ordem de Jeová, todos eles homens que eram cabeças dos filhos de Israel.
4 Estes eram os seus nomes: da tribo de Rúben, Samua, filho de Zacur.
5 Da tribo de Simeão, Safate, filho de Hori.
6 Da tribo de Judá, Calebe, filho de Jefoné.
7 Da tribo de Issacar, Jigeal, filho de José.
8 Da tribo de Efraim, Oséias, filho de Num.
9 Da tribo de Benjamim, Palti, filho de Rafu.
10 Da tribo de Zebulom, Gadiel, filho de Sodi.
11 Da tribo de José, a saber, da tribo de Manassés, Gadi, filho de Susi.
12 Da tribo de Dã, Amiel, filho de Gemali.
13 Da tribo de Aser, Setur, filho de Micael.
14 Da tribo de Naftali, Nabi, filho de Vofsi.
15 Da tribo de Gade, Güel, filho de Maqui.
16 Estes são os nomes dos homens que Moisés enviou a espiar a terra. A Oséias, filho de Num, Moisés chamou Josué.
17 Moisés enviou-os a espiar a terra de Canaã, e disse-lhes: Subi ao Neguebe, e penetrai nas montanhas.
18 Vede a terra, que tal é; e o povo que nela habita, se é forte ou fraco, se são poucos ou muitos;
19 que tal é a terra em que habitam, se é boa ou má; que tais são as cidades em que habitam, se em arraiais ou em fortalezas;
20 e que tal é a terra, se gorda ou magra, se há nela lenha, ou não. Esforçai-vos por obter do fruto da terra. Ora e estação era a das uvas temporãs.
21 Assim subiram e espiaram a terra desde o deserto de Zim até Reobe, até a entrada de Hamate.
22 Subiram ao Neguebe, e foram a Hebrom, onde estavam Aimã, Sesai e Talmai, filhos de Enaque (Ora Hebrom foi edificada sete anos antes de Zoã no Egito).
23 Foram até o vale de Escol, e ali cortaram um ramo de vide com um só cacho, o qual dois homens levaram sobre uma padiola; levaram também romãs e figos.
24 Esse lugar se chamou o vale de Escol, por causa do cacho que ali cortaram os filhos de Israel.
25 Passados quarenta dias, voltaram de espiarem a terra.
26 Caminharam e vieram ter com Moisés, e com Arão e com toda a congregação dos filhos de Israel, ao deserto de Parã, a Cades; deram-lhes notícias a eles, e a toda a congregação, e mostraram-lhes o fruto da terra.
27 Deram-lhe conta, e disseram: Fomos à terra, a que nos enviaste, a qual, na verdade, mana leite e mel; este é o fruto da terra.
28 Todavia o povo que habita nessa terra é forte, e as cidades são fortificadas e mui grandes; também vimos ali os filhos de Anaque.
29 Amaleque habita na terra do Neguebe, os heteus, e os jebuseus, e os amorreus habitam nas montanhas e os cananeus habitam junto do mar à margem do Jordão.
30 Então Calebe fez calar o povo diante de Moisés, e disse: Subamos e possuamos a terra, porque bem podemos prevalecer contra ela.
31 Porém os homens que subiram com ele disseram: Não poderemos subir contra o povo, porque é mais forte do que nós.
32 Diante dos filhos de Israel infamaram a terra que haviam espiado, dizendo: A terra, por meio da qual passamos para a espiar, é terra que devora os seus habitantes; todo o povo que vimos nela são homens de grande estatura.
33 Ali vimos os nefilins (os filhos de Anaque são dos nefilins); éramos aos nossos próprios olhos como gafanhotos, e assim também o éramos aos seus olhos.
1 Azután pedig elindula a nép Haseróthból, és tábort ütének Párán pusztájában.
2 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
3 Küldj férfiakat, hogy kémleljék meg a Kanaán földét, a melyet én adok Izráel fiainak; az õ atyáiknak mindenik törzsébõl egy-egy férfiút küldjetek, mind olyat, a ki fõember közöttök.
4 Elküldé azért õket Mózes Párán pusztájából az Úr rendelése szerint; és azok a férfiak mindnyájan fõemberek valának Izráel fiai között.
5 Ezek pedig azoknak nevei: A Rúben nemzetségébõl Sámmua, a Zakhúr fia.
6 A Simeon nemzetségébõl Safát, a Hóri fia.
7 A Júda nemzetségébõl Káleb, a Jefunné fia.
8 Az Izsakhár nemzetségébõl Igál, a József fia.
9 Az Efraim nemzetségébõl Hósea, a Nún fia.
10 A Benjámin nemzetségébõl Pálthi, a Rafú fia.
11 A Zebulon nemzetségébõl Gaddiel, a Szódi fia.
12 A József nemzetségébõl, a Manasse nemzetségébõl Gaddi, a Szúszi fia.
13 A Dán nemzetségébõl Ammiél, a Gemálli fia.
14 Az Áser nemzetségébõl Szenthúr, a Mikaél fia.
15 A Nafthali nemzetségébõl Nahbi, a Vofszi fia.
16 A Gád nemzetségébõl Géuel, a Mákhi fia.
17 Ezek ama férfiaknak nevei, a kiket elküldött Mózes a földnek megkémlelésére. És nevezé Mózes Hóseát, a Nún fiát Józsuénak.
18 És mikor elküldé õket Mózes a Kanaán földének megkémlelésére, monda nékik: Menjetek fel erre dél felõl, és hágjatok fel a hegyre.
19 És nézzétek meg a földet, hogy milyen az; és a népet, a mely lakozik azon: erõs-é az vagy erõtlen, kevés-é az vagy sok?
20 És milyen a föld, a melyben lakozik az: jó-é az vagy hitvány; és milyenek a városok, a melyekben lakozik: táborokban vagy erõsségekben [lakozik-é?]
21 És milyen a föld: kövér-é az, vagy sovány; van-é abban élõfa vagy nincs? És legyetek bátorságosok, és szakaszszatok a földnek gyümölcsébõl. Azok a napok pedig a szõlõzsendülés napjai valának.
22 Felmenének azért, és megkémlelék a földet a Czin pusztájától fogva mind Rehóbig, odáig, a hol Hamáthba mennek.
23 És felmenének dél felõl, és jutának Hebronig; valának pedig ott Ahimán, Sésai és Thalmai, az Anák fiai: (Hebron pedig hét esztendõvel építtetett elébb, mint az égyiptomi Czoán).
24 Mikor pedig eljutának Eskol völgyéig, lemetszének ott egy szõlõvesszõt egy szõlõfürttel, és ketten vivék azt rúdon; és a gránátalmákból és a figékbõl is [szakasztának.]
25 Azt a helyet elnevezék Eskol völgyének; a szõlõfürtért, a melyet lemetszettek vala onnét Izráel fiai.
26 És visszatérének a föld megkémlelésébõl negyven nap mulva.
27 És menének, és jutának Mózeshez és Áronhoz, és Izráel fiainak egész gyülekezetéhez, Párán pusztájába, Kádesbe; és hírt vivének nékik és az egész gyülekezetnek, és megmutaták nékik a földnek gyümölcsét.
28 Így beszélének néki, és ezt mondák: Elmentünk vala arra a földre, a melyre küldöttél vala minket, és bizonyára tejjel és mézzel folyó az, és ez annak gyümölcse!
29 Csakhogy erõs az a nép, a mely lakja azt a földet, és a városok erõsítve vannak, és felette nagyok; sõt még Anák fiait is láttuk ott.
30 Amálek lakik a dél felõl való földön, és Khitteus, Jebuzeus és Emoreus lakik a hegyeken; a tenger mellett, és a Jordán partján pedig Kananeus lakik.
31 És jóllehet Káleb csendesíté a Mózes ellen [háborgó] népet, és azt mondja vala: Bátran felmehetünk, és elfoglalhatjuk azt a [földet], mert kétség nélkül megbírunk azzal;
32 Mindazáltal a férfiak, a kik felmentek vala vele, azt mondják vala: Nem mehetünk fel az ellen a nép ellen, mert erõsebb az nálunknál.
33 És rossz hírét vivék annak a földnek, a melyet megkémleltek volt, Izráel fiaihoz, mondván: Az a föld, a melyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, olyan föld, a mely megemészti az õ lakóit; az egész nép is, a melyet láttunk azon, szálas emberek[bõl áll]. [ (Numbers 13:34) És láttunk ott óriásokat is, az óriások közül való Anáknak fiait, és olyanok valánk a magunk szemében, mint a sáskák, és az õ szemeikben is olyanok valánk. ]