1 A balança enganosa é abominação a Jeová, Mas o peso justo é o seu agrado,
2 Quando vem soberba, então vem afronta, Mas com os humildes está a sabedoria.
3 A integridade dos retos os guiará; Mas a perversidade dos ímpios os destruirá.
4 De nada aproveitam as riquezas no dia da indignação, Mas a justiça livra da morte.
5 A justiça dos perfeitos aplainará os seus caminhos, Mas o perverso cairá pela sua perversidade.
6 A justiça dos retos os livrará, Mas os ímpios serão apanhados nos seus desejos.
7 Morrendo o perverso, perecerá a sua expectativa; E a esperança dos iníquos perece.
8 O justo é libertado da angústia, E o perverso toma o lugar dele.
9 Com a sua boca o ímpio destrói o seu vizinho, Mas os justos serão livres pelo conhecimento.
10 Quando os justos são felizes, exulta a cidade; E quando perecem os perversos, há júbilo.
11 Pela bênção dos retos exalta-se a cidade, Mas derruba-se pela boca dos perversos.
12 Quem fala mal do seu vizinho é falto de senso, Mas o homem de entendimento se cala.
13 O mexeriqueiro revela os segredos, Mas aquele que é fiel de coração os encobre.
14 Não havendo sábia direção, cai o povo; Mas na multidão de conselheiros há segurança.
15 Quem serve de fiador por outro, será prejudicado; Mas aquele que teme ficar por fiador, está seguro.
16 A mulher graciosa obtêm a honra, E os homens violentos obtêm a riqueza.
17 O homem benigno faz bem à sua alma, Mas quem é cruel faz mal a si mesmo.
18 O perverso ganha paga ilusiva; Mas quem semeia a justiça, recebe galardão seguro.
19 Quem é fiel na justiça alcançará a vida; E aquele que segue o mal, a morte.
20 Os perversos de coração são abominação a Jeová; Mas os que andam em integridade, são o seu prazer.
21 Com certeza o homem mau não escapará ao castigo; Mas a descendência dos justos será livre.
22 Como jóia de ouro na tromba dum porco, Assim é a mulher formosa que não tem discrição.
23 O desejo dos justos é somente o bem, Mas a expectativa dos perversos é indignação.
24 Um dá liberalmente, e se lhe acrescenta mais e mais; Outro poupa mais do que é justo, mas se empobrece.
25 A alma liberal será próspera; E quem rega, também será regado,
26 O povo amaldiçoará ao que retém o trigo, Mas a bênção virá sobre a cabeça daquele que o vende.
27 Quem procura diligentemente o bem, chama a si favor; Mas aquele que anda em procura do mal, este lhe sobrevirá.
28 Quem confia nas suas riquezas, cairá; Mas os justos reverdecerão como a folhagem.
29 Quem perturba a sua casa, herdará o vento; E o insensato será servo do que é sábio de coração.
30 O fruto do justo é árvore de vida, E quem é sábio ganha almas.
31 Eis que o justo será castigado na terra, Quanto mais o perverso e o pecador!
1 Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.
2 Kevélység jõ: gyalázat jõ; az alázatosoknál pedig bölcseség van.
3 Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.
4 Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.
5 A tökéletesnek igazsága igazgatja az õ útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.
6 Az igazaknak igazságok megszabadítja õket; de az õ kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.
7 Mikor meghal az istentelen ember, elvész az õ reménysége; a bûnösök várakozása is elvész.
8 Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen õ helyette beesik abba.
9 Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.
10 Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.
11 Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.
12 Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.
13 A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hûséges lelkû elfedezi a dolgot.
14 A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.
15 Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyûlöli a kezességet, bátorságos lesz.
16 A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.
17 Õ magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.
18 Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzõnek pedig jutalma valóságos.
19 A ki õszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére [míveli azt].
20 Útálatosok az Úrnál az álnok szívûek; kedvesek pedig õ nála, a kik az õ útjokban tökéletesek.
21 Kézadással [erõsítem,] hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.
22 [Mint] a disznó orrában az aranyperecz, [olyan] a szép asszony, a kinek nincs okossága.
23 Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.
24 Van olyan, a ki bõven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szûkölködik.
25 A mással jóltevõ ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.
26 A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás [van].
27 A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, õ magára jõ az.
28 A ki bízik az õ gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.
29 A ki megháborítja az õ házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjûnek.
30 Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.
31 Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bûnös! [ (Proverbs 11:32) A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyûlöli a fenyítéket, oktalan az. ]