1 Filho meu, não te esqueças da minha instrução, Mas guarde o teu coração os meus mandamentos;

2 Pois eles te darão longura de dias, Anos de vida e paz.

3 Não te abandonem a benignidade e a verdade; Ata-as à roda do teu pescoço, Escreve-as na tábua do teu coração;

4 Assim acharás graça e verdadeira prudência, À vista de Deus e dos homens.

5 Confia, de todo o teu coração, em Jeová, E não te estribes no teu próprio entendimento.

6 Reconhece-o em todos os teus caminhos, E ele endireitará as tuas veredas.

7 Não sejas sábio aos teus próprios olhos; Teme a Jeová, e aparta-te do mal:

8 Isso será saúde para o teu umbigo, E regadura para os teus ossos.

9 Honra a Jeová com a tua fazenda, E com as primícias de toda a tua renda;

10 Assim se encherão de fartura os teus celeiros, E trasbordarão de mosto os teus lagares.

11 Filho meu, não rejeites a instrução de Jeová, Nem te enojes da sua repreensão;

12 Porque Jeová repreende ao que ama, Assim como o pai ao filho no qual se deleita.

13 Feliz é o homem que acha sabedoria, E o que adquire o entendimento.

14 Pois melhor é o lucro que ela dá do que o lucro da prata, E o que ela rende, do que o ouro fino.

15 Mais preciosa é do que os corais, E nada do que podes desejar, é para ser comparado com ela,

16 A longura de dias está na sua mão direita, Na sua esquerda riquezas e honra.

17 Os seus caminhos são caminhos aprazíveis, E todas as suas veredas são paz.

18 É árvore de vida para os que dela lançam mão, E feliz é todo aquele que a retém.

19 Jeová pela sabedoria fundou a terra, Pelo entendimento estabeleceu os céus.

20 Pelo seu conhecimento se fenderam os abismos, E as nuvens destilam o orvalho.

21 Filho meu, não se apartem estas coisas de diante dos teus olhos: Guarda a verdadeira sabedoria e a discrição;

22 Assim serão elas vida para a tua alma, E graça para o teu pescoço.

23 Então andarás seguro pelo teu caminho, E não tropeçará o teu pé.

24 Quando te deitares, não temerás; Deitar-te-ás, e o teu sono será suave.

25 Não temas o pavor repentino, Nem a assolação dos perversos quando vier:

26 Porque Jeová será a tua confiança, E guardará ao teu pé para que não seja apanhado.

27 Não negues o bem a quem de direito, Tendo na tua mão o poder de o fazer.

28 Não digas ao teu próximo: Vai e volta, Que amanhã o darei, tendo-o tu contigo.

29 Não maquines o mal contra o teu próximo, Visto que junto a ti habita em confiança.

30 Não contendas contra homem algum sem motivo, Se ele não te houver feito o mal.

31 Não tenhas inveja do homem violento, Nem escolhas nenhum dos seus caminhos.

32 Pois o perverso é abominação a Jeová, Mas com os retos está o seu segredo.

33 A maldição de Jeová está na casa do iníquo, Mas ele abençoa a habitação dos justos.

34 Certamente escarnece dos escarnecedores, Mas dá graça aos humildes.

35 Os sábios herdarão a glória, Mas a porção dos loucos é a ignomínia.

1 Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megõrizze a te elméd;

2 Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendõs életet, és békességet hoznak néked bõven.

3 Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;

4 Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei elõtt.

5 Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédbõl; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.

6 Minden te útaidban megismered õt; akkor õ igazgatja a te útaidat.

7 Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.

8 Egészség lesz [ez] a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.

9 Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjébõl.

10 Eképen megtelnek a te csûreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.

11 Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az õ dorgálását.

12 Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az õ fiát, a kit kedvel.

13 Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.

14 Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.

15 Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörûségeid nem hasonlíthatók hozzá.

16 Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.

17 Az õ útai gyönyörûséges útak, és minden ösvényei: békesség.

18 Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!

19 Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erõsítette az eget értelemmel.

20 Az õ tudománya által fakadtak ki a mélységbõl [a vizek,] és a felhõk csepegnek harmatot,

21 Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtõl, õrizd meg az igaz [bölcseséget,] és a meggondolást!

22 És lesznek [ezek] élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.

23 Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.

24 Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörûséges lesz a te álmod.

25 Ne félj a hirtelen való félelemtõl, és a gonoszok pusztításától, ha eljõ;

26 Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megõrzi a te lábadat a fogságtól.

27 Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.

28 Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, [a mit kér.]

29 Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott õ együtt ül bátorságosan te veled.

30 Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.

31 Ne irígykedjél az erõszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.

32 Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az õ titka.

33 Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.

34 Ha kik csúfolók, õ megcsúfolja [azokat;] a szelídeknek pedig ád kedvességet.

35 A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.