1 A sabedoria edificou a sua casa, Cortou as suas sete colunas;

2 Matou os seus animais cevados, misturou o seu vinho, E preparou a sua mesa.

3 Enviou as suas criadas a gritar Sobre as alturas da cidade:

4 Quem é estúpido, volte-se para cá; Aos que são faltos de entendimento, diz ela:

5 Vinde, comei o meu pão, E bebei do vinho que misturei.

6 Deixai a estupidez e vivei; E andai pelo caminho do entendimento.

7 Quem corrige ao escarnecedor, traz sobre si afronta; E quem repreende ao perverso, a si mesmo se desonra.

8 Não repreendas ao escarnecedor, para que não te odeie; Repreende ao sábio, e ele te amará.

9 Instrui ao sábio, e ele se tornará mais sábio; Ensina ao justo, e ele crescerá na ciência.

10 O temor de Jeová é o princípio da sabedoria, E o conhecimento do Santo é o entendimento.

11 Pois por mim se multiplicarão os teus dias, E se te aumentarão os anos da tua vida.

12 Se és sábio, para ti mesmo o és; E se és escarnecedor, tu só o suportarás.

13 A loucura é mulher turbulenta; É estúpida, e não sabe coisa alguma.

14 Senta-se junto à porta da sua casa, Sobre uma cadeira nas alturas da cidade,

15 Para chamar aos que passam pela estrada, Os quais vão seguindo o seu caminho:

16 Quem é estúpido, volte-se para cá; E ao que é falto de entendimento, diz ela:

17 As águas furtadas são doces, E o pão tomado às escondidas é agradável.

18 Mas ele não sabe que ali estão os mortos; Que os seus convidados estão nas profundezas do Cheol.

1 Bölcseség megépítette az õ házát, annak hét oszlopát kivágván.

2 Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.

3 Elbocsátá az õ leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.

4 Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak [ezt] mondja:

5 Jõjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.

6 Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.

7 A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.

8 Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyûlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.

9 Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.

10 A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.

11 Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.

12 Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.

13 Balgaság asszony fecsegõ, bolond és semmit nem tud.

14 És leült az õ házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,

15 Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.

16 Ki együgyû? térjen ide, és valaki esztelen, annak [ezt] mondja:

17 A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörûséges!

18 És az nem tudja, hogy ott élet nélkül valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az õ hivatalosai!