1 Louvai a Jeová. Bom é cantar louvores a nosso Deus, Pois é agradável, decoroso é o louvor.
2 Jeová edifica a Jerusalém, Congrega os dispersos de Israel.
3 Ele sara os quebrantados de coração, E ata-lhes as feridas.
4 Conta o número das estrelas, E a todas elas dá nome.
5 Grande é o nosso Senhor, e mui poderoso, O seu entendimento é infinito.
6 Jeová ampara os humildes; Dá em terra com os perversos.
7 Cantai a Jeová com ação de graças, Com a harpa cantai louvores a nosso Deus,
8 Que cobre de nuvens o céu, Que prepara a chuva para a terra, Que faz brotar nos montes a erva.
9 Ao gado dá o alimento, E aos filhos dos corvos que clamam.
10 Não se compraz na força do cavalo, Nem se deleita nas pernas do homem.
11 Jeová deleita-se nos que o temem, Nos que esperam na sua benignidade.
12 Louva, Jerusalém, a Jeová; Louva, Sião, ao teu Deus.
13 Pois ele fortaleceu as trancas das tuas portas; Abençoou os teus filhos dentro de ti.
14 Ele é quem põe em paz os teus termos, Quem te farta de flor de farinha de trigo,
15 Quem sobre a terra envia o seu mandado; A sua palavra corre mui velozmente.
16 Ele dá a neve como lã, E espalha a geada como cinza.
17 Ele arroja o seu gelo em migalhas: Quem pode resistir ao seu frio?
18 Ele envia a sua palavra, e os derrete; Faz soprar o seu vento e as águas correm.
19 Ele manifesta a sua palavra a Jacó, E os seus estatutos e os seus juízos a Israel.
20 Ele não tem procedido assim com nação alguma; E quanto aos seus juízos, elas não os conhecem. Louvai a Jeová.
1 Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkrõl énekelni jó; hiszen õt dicsérni gyönyörûséges és illendõ dolog!
2 Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyûjti Izráelnek elûzötteit;
3 Meggyógyítja a megtört szívûeket, és bekötözi sebeiket.
4 Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevérõl nevezi.
5 Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
6 Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
7 Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
8 A ki beborítja az eget felhõvel, esõt készít a föld számára, [és] füvet sarjaszt a hegyeken;
9 A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
10 Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
11 Az õt félõkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
12 Dicsõitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
13 Mert erõsekké teszi kapuid zárait, [s] megáldja benned a te fiaidat.
14 Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
15 Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az õ rendelete!
16 Olyan havat ád, mint a gyapjú, [és] szórja a deret, mint a port.
17 Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az õ fagya elõtt?
18 Kibocsátja szavát s szétolvasztja õket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
19 Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
20 Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!