1 A ti, Jeová, clamarei; Rocha minha, não sejas surdo para comigo; Não suceda que, ficando tu em silêncio ao meu respeito, Eu me torne semelhante aos que descem à cova.

2 Ouve a voz das minhas súplicas, quando a ti clamar por socorro, Quando levantar as minhas mãos para o teu santo oráculo.

3 Não me arrastes juntamente com os iníquos E com os que obram a iniqüidade, Os quais falam de paz com o seu próximo, Mas têm em seus corações a maldade.

4 Dá-lhes segundo a sua obra, e segundo a maldade dos seus feitos; Dá-lhes segundo o que fizeram as suas mãos, Retribui-lhes o que eles merecem.

5 Porquanto não prestam atenção às obras de Jeová, Nem ao que ele fez com as suas mãos, Derrubá-los-á e não os reedificará.

6 Bendito seja Jeová, porque ouviu a voz das minhas súplicas.

7 Jeová é a minha força e o meu escudo; Nele tem confiado o meu coração, e sou ajudado. Por isso exulta o meu coração, E com o meu cântico o louvarei.

8 Jeová é a força do seu povo, É uma fortaleza salvadora para o seu ungido.

9 Salva o teu povo e abençoa a tua herança; Pastoreia-os e exalta-os para sempre.

1 Dávidé. ne fordulj el szótlanul tõlem, hogy ne legyek, ha néma maradnál, a sírba szállókhoz hasonló.

2 Halld meg esedezéseimnek szavát, mikor kiáltok hozzád, és mikor felemelem kezeimet a te szentséged lakhelye felé.

3 Ne számlálj engem a hitetlenek és gonosztevõk közé, a kik békességgel szólnak felebarátaikhoz, pedig gonoszság van szívökben.

4 Fizess meg nékik az õ cselekedeteik és igyekezetök rosszasága szerint; kezök munkája szerint fizess meg nékik; add meg nékik jutalmukat!

5 Minthogy nem figyelnek az Úr cselekedeteire és kezének munkáira, lerontja õket és föl nem építi õket.

6 Áldott az Úr, hogy meghallgatta esedezéseimnek szavát.

7 Az Úr az én erõm és paizsom, õ benne bízott szívem és megsegíttettem; örvend szívem és énekemmel dicsérem õt.

8 Az Úr az õ népének ereje, és az õ fölkentjének megtartó erõssége.

9 Tartsd meg a te népedet és áldd meg a te örökségedet, legeltesd és magasztald fel õket mindörökké!