1 Bendirei a Jeová em todo o tempo, O seu louvor estará sempre na minha boca.
2 Em Jeová se gloriará a minha alma; Ouvirão os humildes, e se alegrarão.
3 Engrandecei a Jeová comigo, e todos à uma exaltemos o seu nome.
4 Busquei a Jeová, e ele me respondeu, E de todos os meus temores me livrou.
5 Os que olharam para ele foram alumiados, E os seus rostos jamais serão confundidos.
6 Este aflito clamou; Jeová ouviu, E o livrou de todas as suas tribulações.
7 O anjo de Jeová acampa-se ao redor dos que o temem, E livra-os.
8 Gostai e vede que Jeová é bom: Feliz é o homem que nele se refugia.
9 Temei a Jeová, vós que sois os seus santos, Porque nada falta aos que o temem.
10 Os leõezinhos necessitam, e sofrem fome, Mas os que buscam a Jeová, bem algum lhes faltará.
11 Vinde, filhos, e escutai-me; Eu vos ensinarei o temor de Jeová.
12 Quem é o homem que deseja a vida, E quer largos dias para ver prosperidade?
13 Guarda a tua língua do mal, E os teus lábios de falarem dolo.
14 Desvia-te do mal, e faze o bem; Busca a paz, e segue-a.
15 Os olhos de Jeová estão fixos nos justos, E os seus ouvidos atentos ao clamor deles.
16 O rosto de Jeová está contra os que fazem o mal, Para apagar da terra a memória deles.
17 Gritaram os justos; Jeová ouviu, E livrou-os de todas as suas tribulações.
18 Perto está Jeová daqueles que têm o coração quebrantado, E salva os que têm o espírito contrito.
19 Muitas são as aflições do justo, Mas de todas elas Jeová o livra.
20 Ele lhe preserva todos os ossos, Nem sequer um deles é quebrado.
21 A malícia matará ao iníquo; E os que odeiam o justo, serão condenados.
22 Jeová resgata a alma dos seus servos, Dos que nele se refugiam, nenhum será condenado.
1 Dávidé, mikor elváltoztatta értelmét Abimélek elõtt, és mikor ez elûzte õt és elment.
2 Áldom az Urat minden idõben, dicsérete mindig ajkamon van!
3 Dicsekedik lelkem az Úrban; [s] hallják ezt a szegények és örülnek.
4 Dicsõítsétek velem az Urat, és magasztaljuk együtt az õ nevét!
5 Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmembõl kimentett engem.
6 A kik õ reá néznek, azok felvidulnak, és arczuk meg nem pirul.
7 Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden bajából kimentette õt.
8 Az Úr angyala tábort jár az õt félõk körül és kiszabadítja õket.
9 Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, a ki õ benne bízik.
10 Féljétek az Urat, ti szentjei! Mert a kik õt félik, nincs fogyatkozásuk.
11 Az oroszlánok szûkölködnek, éheznek; de a kik az Urat keresik, semmi jót sem nélkülöznek.
12 Jõjjetek fiaim, hallgassatok rám, megtanítlak titeket az Úr félelmére!
13 Ki az az ember, a kinek tetszik az élet, és szeret napokat, hogy jót láthasson?
14 Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól, és ajkadat a csalárd beszédtõl.
15 Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt.
16 Az Úr szemei az igazakon vannak, és az õ fülei azoknak kiáltásán;
17 Az Úr orczája pedig a gonosztevõkön van, hogy kiirtsa, emlékezetöket a földrõl.
18 [Ha igazak] kiáltnak, az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti õket.
19 Közel van az Úr a megtört szívekhez, és megsegíti a sebhedt lelkeket.
20 Sok baja van az igaznak, de valamennyibõl kimenti az Úr.
21 Megõrzi minden csontját, egy sem töretik meg azokból.
22 A gonoszt gonoszság öli meg, és meglakolnak, a kik gyûlölik az igazat. [ (Psalms 34:23) Az Úr kimenti az õ szolgái lelkét, és senki meg nem lakol, a ki õ benne bízik. ]