1 Dá ouvidos, Jeová, às minhas palavras, Atende ao murmúrio dos meus lábios.
2 Escuta, Rei meu, Deus meu, a voz do meu clamor; Pois a ti é que oro.
3 Ouvirás de manhã a minha voz, Jeová; De manhã te apresentarei a minha oração, e ficarei de vigia.
4 Pois tu não és Deus que se compraza na maldade, O mau não poderá assistir contigo.
5 Não poderão permanecer à tua vista os arrogantes, Aborreces todos os que obram a iniqüidade.
6 Destruirás os que proferem mentiras, Ao sanguinário e ao fraudulento Jeová abomina.
7 Quanto a mim, porém, pela abundância da tua bondade entrarei na tua casa; No temor que te é devido inclinar-me-ei para o teu templo.
8 Guia-me, Jeová, na tua retidão, por causa dos meus inimigos; Aplaina diante de mim o teu caminho.
9 Pois na boca deles não há fidelidade; O seu interior é todo crimes; A sua garganta é um sepulcro aberto; Lisonjeiam com a sua língua.
10 Toma-lhes contas, ó Deus; Que caiam por seus mesmos planos: Lança-os fora por suas muitas transgressões, Porque eles se rebelaram contra ti.
11 Regozijem-se, porém, todos os que em ti confiam; Folguem de júbilo para sempre, porque tu os defendes: Exultem em ti também os que amam o teu nome.
12 Pois tu abençoarás o justo; Cercá-lo-ás, Jeová, de favor, como dum pavês.
1 Az éneklõmesternek a nehilótra, Dávid zsoltára.
2 Uram, figyelmezz szavaimra; értsd meg az én sóhajtásomat!
3 Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!
4 Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok.
5 Mert nem olyan Isten vagy te, a ki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik tenálad gonosz.
6 Nem állhatnak meg szemeid elõtt a kevélyek, gyûlölsz te minden bûnt cselekedõt.
7 Elveszted, a kik hazugságot szólnak; a vérszopó és álnok embert útálja az Úr.
8 Én pedig a te kegyelmed sokaságából házadba mehetek; leborulok szent templomodban a te félelmedben.
9 Uram, vezess engem a te igazságodban az én ellenségeim miatt; egyengesd elõttem a te útadat!
10 Mert nincsen az õ szájokban egyenesség, belsejök csupa romlottság; nyitott sír az õ torkuk, nyelvökkel hizelkednek.
11 Kárhoztasd õket, oh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el õket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened.
12 És majd örülnek mindnyájan, a kik bíznak benned; mindörökké vígadjanak, és te megoltalmazod õket, és örvendeznek te benned, a kik szeretik a te nevedet. [ (Psalms 5:13) Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jóvoltoddal, mint egy paizszsal. ]