1 Aclamai a Deus todas as terras. Cantai a glória do seu nome,
2 Rendei-lhe glória em cântico de louvor.
3 Dizei a Deus: Quão terríveis são as tuas obras! Pela grandeza da tua força se submeterão a ti os teus inimigos.
4 Toda a terra te adorará, E te cantará louvores; Eles cantarão o teu nome. (Selá)
5 Vinde e vede as obras de Deus; Terrível é ele nos seus feitos para com os filhos dos homens.
6 Converteu o mar em terra seca; Passaram a pé através do rio; Ali nos regozijamos nele.
7 Ele impera pelo seu poder para sempre; Os seus olhos estão de vigia sobre as nações; Não se exaltem os rebeldes. (Selá)
8 Bendizei, ó povos, a nosso Deus; E fazei que se ouça a voz do seu louvor;
9 O qual preserva em vida a nossa alma, E não permite que vacile o nosso pé.
10 Pois tu, ó Deus, nos tens posto à prova; Tens nos afinado, como se afina a prata.
11 Fizeste-nos entrar no laço do caçador; Pesada carga puseste sobre as nossas costas.
12 Fizeste que os homens cavalgassem sobre as nossas cabeças; Passamos pelo fogo e pela água, Mas nos trouxeste para a abundância.
13 Entrarei na tua casa com holocaustos, Pagar-te-ei os meus votos,
14 Os quais os meus lábios proferiram, E a minha boca prometeu, quando eu estava na angústia.
15 Oferecer-te-ei holocaustos de reses gordas, Com incenso de carneiros; Oferecerei novilhos com cabritos. (Selá)
16 Vinde, ouvi, vós todos os que temeis a Deus, E declararei o que tem feito por minha alma.
17 A ele clamei com a minha boca, E exaltei com a minha língua.
18 Se eu atender à iniqüidade no meu coração: O Senhor não ouvirá.
19 Mas na verdade Deus tem ouvido, Tem atendido à voz da minha oração.
20 Bendito seja Deus, Que não rejeitou a minha oração, Nem de mim apartou a sua benignidade.
1 Az éneklõmesternek; zsoltár, ének.
2 Énekeljétek az õ nevének dicsõségét; dicsõítsétek az õ dicséretét!
3 Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te mûveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.
4 Az egész föld leborul elõtted; énekel néked, énekli a te nevedet. Szela.
5 Jõjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az õ cselekedetei az emberek fiain.
6 A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk õ benne.
7 A ki uralkodik az õ hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. Szela.
8 Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az õ dicséretének szavát.
9 A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.
10 Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.
11 Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.
12 Embert ültettél fejünkre, tûzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bõségre.
13 Elmegyek házadba égõáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,
14 A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.
15 Hízlalt juhokat áldozom néked égõáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. Szela.
16 Jõjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélõnek: miket cselekedett az én lelkemmel!
17 Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.
18 Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.
19 Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.
20 Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét [nem vonta meg] tõlem.