1 Jeová, Deus meu, em ti busco refúgio; Salva-me de todos os que me perseguem, e livra-me,

2 Para que não dilacere ele, qual leão, a minha alma, Despedaçando-a, sem haver quem acuda.

3 Jeová, Deus meu, se eu fiz isto, Se há iniqüidade nas minhas mãos;

4 Se paguei com mal ao que tinha paz comigo (Antes livrei aquele que sem motivo era meu adversário);

5 Persiga o inimigo a minha alma e alcance-a; Espezinhe ele no chão a minha vida, E faça habitar no pó a minha glória. (Selá)

6 Levanta-te, Jeová, na tua ira, Exalta-te contra as fúrias dos meus adversários. Desperta-te por mim; já preparaste o juízo.

7 Reúna-se ao redor de ti a congregação dos povos, E por cima dela remonta-te ao alto.

8 Jeová administra justiça aos povos: Julga-me, Jeová, conforme a retidão e integridade que há em mim.

9 Cesse a maldade dos iníquos, Mas estabelece tu o justo, Pois o justo Deus sonda os corações e os rins.

10 O meu escudo está em Deus, Que salva os retos de coração.

11 Deus é um juiz justo, Um Deus que sente indignação todos os dias.

12 Se alguém não se arrepender, Deus afiará a sua espada; Já armou o seu arco, e tem-no pronto.

13 Para ele já preparou os instrumentos de morte, As suas setas fá-las ardentes.

14 Eis que o mau está com dores de iniqüidade, Concebe a malvadez e dá à luz a falsidade.

15 Abriu um poço, e cavou-o, E cairá no fosso que fez.

16 A sua malvadez tornará a cair sobre a sua cabeça, E sobre a sua mioleira descerá a sua violência.

17 Darei graças a Jeová segundo a sua retidão, E cantarei louvores ao nome de Jeová altíssimo.

1 Dávid siggajonja, a melyet az Úrhoz énekelt a Benjáminita Kús beszéde miatt.

2 Én Uram Istenem, benned bízom; oltalmazz meg engem minden üldözõmtõl, és szabadíts meg engem,

3 Hogy szét ne tépje, mint az oroszlán az én lelkemet, szét ne szaggassa, ha nincsen szabadító.

4 Én Uram Istenem, ha cselekedtem ezt, ha hamisság van az én kezeimben.

5 Ha gonoszszal fizettem jó emberemnek, és háborgattam ok nélkül való ellenségemet:

6 [Akkor] ellenség üldözze lelkemet s érje el és tapodja földre az én életemet, és sujtsa porba az én dicsõségemet. Szela.

7 Kelj fel, Uram, haragodban, emelkedjél fel ellenségeim dühe ellen; serkenj fel mellettem, te, a ki parancsoltál ítéletet!

8 És népek gyülekezete vegyen téged körül, és felettök térj vissza a magasságba.

9 Az Úr ítéli meg a népeket. Bírálj meg engem Uram, az én igazságom és ártatlanságom szerint!

10 Szünjék meg, kérlek, a gonoszok rosszasága és erõsítsd meg az igazat; mert az igaz Isten vizsgálja meg a szíveket és veséket.

11 Az én paizsom az Istennél van, a ki megszabadítja az igazszívûeket.

12 Isten igaz biró; és olyan Isten, a ki mindennap haragszik.

13 Ha meg nem tér a [gonosz,] kardját élesíti, kézívét felvonja és felkészíti azt.

14 Halálos eszközöket fordít reá, és megtüzesíti nyilait.

15 Ímé, álnoksággal vajúdik [a gonosz], hamisságot fogan és hazugságot szül.

16 Gödröt ás és mélyre vájja azt; de beleesik a verembe, a mit csinált.

17 Forduljon vissza fejére az, a mit elkövetett, és szálljon feje tetejére az õ erõszakossága. [ (Psalms 7:18) Dicsérem az Urat az õ igazsága szerint, és éneklek a felséges Úr nevének. ]