1 Escuta, ó pastor de Israel; Tu, que conduzes a José como a um rebanho, Que estás entronizado sobre os querubins, resplandece.
2 Diante de Efraim, de Benjamim e de Manassés, desperta o teu poder, E vem salvar-nos.
3 Converte-nos, ó Deus; Faze resplandecer o teu rosto, e seremos salvos.
4 Jeová, Deus dos exércitos, Até quando te mostrarás indignado contra a oração do teu povo?
5 Tu os fizeste comer pão de lágrimas, E lhes deste a beber lágrimas em abundância.
6 Fazes-nos servir de contendas aos nossos vizinhos, E os nossos inimigos riem-se à vontade.
7 Converte-nos, Deus dos exércitos; Faze resplandecer o teu rosto, e seremos salvos.
8 Trouxeste do Egito uma videira; Expeliste as nações, e a plantaste.
9 Dispuseste o terreno diante dela; Ela deitou profundas raízes, e encheu a terra.
10 Cobriram-se os montes com a sombra dela, E com os seus sarmentos os cedros de Deus.
11 Ela estendeu os seus ramos até o mar, E os seus rebentos até o Rio.
12 Por que lhe derrubaste as cercas, De sorte que a vindimam todos os que passam pelo caminho?
13 O javali da selva a devasta, E os animais do campo dela se nutrem.
14 Volta, te rogamos, ó Deus dos exércitos; Olha lá do céu, e vê e visita esta videira,
15 Proteje o que a tua mão direita plantou, O bacelo que para ti robusteceste.
16 Está queimada de fogo, está decepada; Eles perecem pelas repreensões do teu rosto.
17 Seja o teu rosto sobre o varão da tua destra, Sobre o filho do homem que para ti robusteceste.
18 Assim não nos apartaremos de ti; Vivifica-nos, e nós invocaremos o teu nome.
19 Converte-nos, Jeová, Deus dos exércitos; Faze resplandecer o teu rosto, e seremos salvos.
1 Az éneklõmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára.
2 Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, a ki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; a ki Kérubokon ülsz, jelenj meg fényeddel!
3 Efraim, Benjámin és Manasse elõtt támaszd fel a te hatalmadat, és jõjj el, hogy szabadíts meg minket!
4 Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk.
5 Seregeknek Ura, Istene: meddig haragszol a te népednek könyörgésére?
6 Könyhullatásnak kenyerével éteted õket, s könyhullatások árjával itatod meg õket.
7 Perpatvarrá tevél minket szomszédaink között, és a mi ellenségeink csúfkodnak rajtunk.
8 Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
9 Égyiptomból szõlõt hozál ki, kiûzéd a pogányokat és azt elültetéd.
10 Helyet egyengettél elõtte, és gyökeret eresztett, és ellepé a földet.
11 Hegyeket fogott el az árnyéka, és a vesszei [olyanok lettek, mint] az Isten czédrusfái.
12 Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.
13 Miért rontottad el annak gyepûit, hogy szaggathassa minden járókelõ?
14 Pusztítja azt a vaddisznó, és legeli a mezei vad.
15 Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza, tekints alá az egekbõl és lásd és tekintsd meg e szõlõtõt!
16 És a csemetét, a mit jobbod ültetett, a sarjat, melyet felneveltél!
17 Elégett a tûzben, levágatott; arczod haragjától elvesznek.
18 Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, a kit megerõsítettél magadnak,
19 Hogy el ne térjünk tõled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet. [ (Psalms 80:20) Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk! ]