1 Adverte-lhes que estejam sujeitos aos governadores e às autoridades, que sejam obedientes, que estejam prontos para toda a boa obra,

2 que não digam mal de ninguém, nem sejam questionadores, mas que sejam sossegados, mostrando toda a mansidão para com todos.

3 Pois nós também éramos outrora insensatos, desobedientes, desviados, escravos de várias cobiças e deleites, vivendo em malícia e inveja, odiosos e aborrecendo-nos uns aos outros.

4 Mas quando apareceu a bondade de Deus nosso Salvador e o seu amor para com os homens,

5 não por obras de justiça que nós fizemos, mas segundo a sua misericórdia nos salvou, pelo lavatório da regeneração e renovação do Espírito Santo,

6 que ele derramou sobre nós abundantemente por Jesus Cristo nosso Salvador,

7 a fim de que, justificados pela sua graça, fôssemos feitos herdeiros segundo a esperança da vida eterna.

8 Fiel é esta palavra, e quero que isto afirmes confiadamente, a fim de que os que tiverem crido a Deus, sejam cuidadosos em praticarem as boas obras. Isto é bom e útil aos homens.

9 Mas evita questões tolas, genealogias, contendas e disputas relativas à Lei, pois elas são inúteis e vãs.

10 Evita o homem faccioso, depois de o teres advertido primeira e segunda vez,

11 sabendo que o que é tal é pervertido e peca, sendo condenado por si mesmo.

12 Quando eu enviar Ártemas ou Tíquico a ti, procura vir ter comigo a Nicópolis, porque tenho resolvido passar ali o inverno.

13 Ajuda a Zenas, doutor da lei, e a Apolo na sua viagem, para que nada lhes falte.

14 Que os nossos aprendam a ser os primeiros a praticar boas obras para as coisas que são necessárias, a fim de que não sejam infrutuosos.

15 Todos os que estão comigo te saúdam. Saúda àqueles que nos amam na fé. A graça seja com todos vós.

1 Emlékeztessed õket, hogy a fejedelemségeknek és hatalmasságoknak engedelmeskedjenek, hódoljanak, minden jó cselekedetre készek legyenek,

2 Senkit ne szidalmazzanak, ne veszekedjenek, gyöngédek legyenek, teljes szelídséget tanusítván minden ember iránt.

3 Mert régenten mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygõk, különbözõ kívánságoknak és gyönyöröknek szolgái, gonoszságban és irígységben élõk, gyûlölségesek, egymást gyûlölõk valánk.

4 De mikor a mi megtartó Istenünknek jóvolta és az emberekhez való szeretete megjelent,

5 Nem az igazságnak cselekedeteibõl, a melyeket mi cselekedtünk, hanem az õ irgalmasságából tartott meg minket az újjászületésnek fürdõje és a Szent Lélek megújítása által,

6 Melyet kitöltött reánk bõséggel a mi megtartó Jézus Krisztusunk által;

7 Hogy az õ kegyelmébõl megigazulván, örökösök legyünk az örök élet reménysége szerint.

8 Igaz ez a beszéd, és akarom, hogy ezeket erõsítsed, hogy igyekezzenek jó cselekedetekkel elõljárni azok, a kik Istenben hívõkké lettek. Ezek jók és hasznosak az embereknek;

9 A balgatag vitatkozásokat azonban és a nemzetségekrõl való tudakozásokat, és a civakodást és a törvény felõl való harczokat kerüld; mert haszontalanok és hiábavalók.

10 Az eretnek embert egy vagy két intés után kerüld;

11 Tudván, hogy az ilyen romlott, és vétkezik, önmaga is kárhoztatván magát.

12 Mikor Ártemást vagy Tikhikust hozzád küldöm, siess hozzám jõni Nikápolyba; mert elhatároztam, hogy ott töltöm a telet.

13 A törvénytudó Zénást és Apollóst gondosan indítsd útnak, hogy semmiben se legyen fogyatkozásuk.

14 Tanulják meg pedig a mieink is, hogy jó cselekedetekkel járjanak elõl a szükséges hasznokra, hogy ne legyenek gyümölcstelenek.

15 Köszöntenek téged a velem levõk mindnyájan. Köszöntsd azokat, a kik szeretnek minket hitben. Kegyelem mindnyájatokkal! Ámen.