1 Levantei os meus olhos, e vi, e eis um homem que tinha na mão um cordel de medir.

2 Então perguntei: Para onde vais tu? Respondeu-me ele: Para medir a Jerusalém, a fim de ver qual é a sua largura, e qual o seu comprimento.

3 Eis que saiu para fora o anjo que falava comigo, e outro anjo saiu-lhe ao encontro

4 e disse-lhe: Corre, fala a este mancebo: Jerusalém será habitada como aldeias não muradas por causa da multidão de homens e de animais que haverá nela.

5 Pois eu, diz Jeová, lhe serei um muro de fogo ao redor, e serei a glória no meio dela.

6 Ah, ah! fugi da terra do norte, diz Jeová, porque vos tenho espalhado como os quatro ventos do céu, diz Jeová.

7 Ah! Sião, escapa tu que habitas com a filha de Babilônia.

8 Pois assim diz Jeová dos exércitos: Para obter a glória, enviou-me às nações que vos despojaram; porque aquele que tocar em vós, toca na menina do seu olho.

9 Pois eis que agitarei a minha mão sobre eles, e eles virão a ser o despojo dos que os serviam; e sabereis que Jeová dos exércitos me enviou.

10 Canta e regozija-te, filha de Sião: porque eis que venho, e habitarei no meio de ti, diz Jeová.

11 Naquele dia muitas nações se ajuntarão a Jeová, e serão o meu povo; habitarei no meio de ti, e saberás que Jeová dos exércitos me enviou a ti.

12 Jeová herdará a Judá como a sua porção na terra santa, e ainda escolherá a Jerusalém.

13 Cala-te, toda a carne, diante de Jeová; porque ele se levantou da sua santa habitação.

1 Felemelém ismét szemeimet, és ímé, láték egy férfiút és a kezében mérõ- kötelet.

2 És mondám: Hová mégy te? És mondá nékem: Megmérni Jeruzsálemet, hogy lássam: mennyi a széle és mennyi a hossza?

3 És ímé, az angyal, a ki beszél vala velem, kijöve, és más angyal [is] kijöve eléje.

4 És monda annak: Fuss, és szólj e gyermekhez, mondván: Kerítetlenül fogják lakni Jeruzsálemet a benne levõ emberek és barmok sokasága miatt.

5 Én pedig, szól az Úr, tûz-fal leszek körülötte és megdicsõítem magamat õ benne!

6 Jaj, jaj! Fussatok ki az északi földrõl, így szól az Úr, mert az ég négy szele felé szórtalak szét titeket, szól az Úr.

7 Jaj Sion! Szabadítsd ki magadat, ki Babilon leányánál lakozol.

8 Mert így szól a Seregeknek Ura: Dicsõség után küldött engem a pogányokhoz, a kik fosztogatnak titeket, mert a ki titeket bánt, az õ szemefényét bántja.

9 Mert ímé én felemelem kezemet ellenök, és saját szolgáik prédájává lesznek, és megtudjátok, hogy a Seregeknek Ura küldött el engem.

10 Örülj és örvendezz, Sionnak leánya, mert ímé elmegyek és közötted lakozom! így szól az Úr.

11 És sok pogány csatlakozik azon a napon az Úrhoz, és népemmé lesznek, és közötted lakozom, és megtudod, hogy a Seregeknek Ura küldött hozzád engem.

12 És birtokba veszi az Úr Júdát, mint az õ osztályrészét a szent földön, és újra magáévá fogadja Jeruzsálemet.

13 Hallgasson minden test az Úr elõtt: mert felkelt az õ szentséges helyérõl.