1 Veio a mim a palavra de Jeová dos exércitos, dizendo:

2 Assim diz Jeová dos exércitos: Zelo a Sião com grande zelo, e a zelo com grande furor.

3 Assim diz Jeová: Tenho voltado para Sião, e habitarei no meio de Jerusalém, e Jerusalém será chamada a cidade da verdade, e o monte de Jeová dos exércitos, o monte santo.

4 Assim diz Jeová dos exércitos: Ainda nas ruas de Jerusalém habitarão velhos e velhas, tendo cada um na mão o seu cajado por causa da sua muita idade.

5 As ruas da cidade serão cheias de meninos, que brincarão nas suas ruas.

6 Assim diz Jeová dos exércitos: Se isto for maravilhoso aos olhos do resto do povo naqueles dias, sê-lo-á também aos meus olhos? diz Jeová dos exércitos.

7 Assim diz Jeová dos exércitos: Eis que salvarei o meu povo, tirando-o da terra do oriente e da terra do ocidente;

8 eu os trarei, e eles habitarão no meio de Jerusalém; eles serão o meu povo, e eu serei o seu Deus em verdade e em justiça.

9 Assim diz Jeová dos exércitos: Sejam fortes as vossas mãos, ó vós que nestes dias ouvis estas palavras da boca dos profetas, que existiam nos dias em que foi posto o fundamento da casa de Jeová dos exércitos, isto é, do templo, a fim de que fosse edificado.

10 Pois antes daqueles dias não tinham jornal os homens, nem tinham jornal os animais; nem havia paz para o que saía, nem para o que entrava por causa do adversário; porque incitei todos os homens, cada um contra o seu próximo.

11 Agora, porém, não me haverei para com o resto deste povo como nos dias passados, diz Jeová dos exércitos.

12 Pois haverá a semente da paz: a vide dará o seu fruto, e a terra produzirá a sua novidade, e os céus darão o seu orvalho; e farei que o resto deste povo herde todas estas coisas.

13 Como vós éreis uma maldição entre as nações, ó casa de Judá e ó casa de Israel, assim eu vos salvarei, e sereis uma bênção; não tenhais medo, mas sejam fortes as vossas mãos.

14 Pois assim diz Jeová dos exércitos: Como resolvi fazer-vos o mal, quando vossos pais me provocaram à ira, diz Jeová dos exércitos, e não me arrependi;

15 assim tornei a resolver nestes dias fazer o bem a Jerusalém e à casa de Judá; não tenhais medo.

16 Estas são as coisas que fareis: falai a verdade, cada um com o seu próximo; julgai nas vossas portas juízo de verdade e de paz;

17 nenhum de vós intente no seu coração o mal contra o seu próximo; e não ameis o juramento falso; porque todas estas são coisas que aborreço, diz Jeová.

18 A palavra de Jeová dos exércitos veio a mim, dizendo:

19 Assim diz Jeová dos exércitos: O jejum do quarto, e o jejum do quinto, e o jejum do sétimo, e o jejum do décimo mês se tornará para a casa de Judá em gozo e em alegria, e em festas alegres; portanto amai a verdade e a paz.

20 Assim diz Jeová dos exércitos: Ainda sucederá que virão povos, e os habitantes de muitas cidades.

21 Os habitantes de uma cidade irão a outra cidade, dizendo: Vamos apressadamente para suplicar o favor de Jeová, e para buscar a Jeová dos exércitos; eu também irei.

22 Muitos povos e poderosas nações virão a buscar em Jerusalém a Jeová dos exércitos e a suplicar o favor de Jeová.

23 Assim diz Jeová dos exércitos: Naqueles dias pegarão dez homens de todas as línguas das nações, sim, pegarão da orla do vestido daquele que é judeu, dizendo: Iremos convosco, porque temos ouvido que Deus é convosco.

1 Majd szóla a Seregeknek Ura, mondván:

2 Ezt mondja a Seregeknek Ura: Nagy gerjedezéssel gerjedeztem a Sionért, és nagy haragra gerjedtem ellene.

3 Ezt mondja az Úr: Megtértem a Sionhoz, és Jeruzsálem közepette lakozom, és Jeruzsálem igazság városának neveztetik, a Seregek Urának hegye pedig szent hegynek.

4 Ezt mondja a Seregeknek Ura: Agg férfiak és agg nõk ülnek majd Jeruzsálem utczáin, és kinek-kinek pálcza lesz kezében a napok sokasága miatt.

5 És megtelnek a város utczái fiúkkal és leányokkal, a kik játszadoznak annak utczáin.

6 Ezt mondja a Seregeknek Ura: Ha [ez] csoda lészen e nép maradékának szemei elõtt azokban a napokban, vajjon az én szemeim elõtt is csoda lészen-é? így szól a Seregeknek Ura.

7 Ezt mondja a Seregeknek Ura: Ímé, én megszabadítom az én népemet a nap keltének földérõl és a nap nyugtának földérõl.

8 És elhozom õket és Jeruzsálemben lakoznak, és népemmé lesznek, én pedig Istenökké leszek hûséggel és igazsággal.

9 Ezt mondja a Seregeknek Ura: Erõsödjenek meg kezeitek, a kik hallottátok e napokban e beszédeket a próféták szájából, a kik [szóltak,] mikor megvetteték a Seregek Ura házának alapja, hogy megépíttessék a templom.

10 Mert e napok elõtt nem volt az embernek bére, és a baromnak sem volt bére, sem a kimenõnek, sem a bejövõnek nem volt békessége a háborúság miatt, mert minden embert felindítottam: kit-kit az õ felebarátja ellen.

11 De most nem olyan leszek e nép maradékához, mint az elébbi napokban voltam, így szól a Seregeknek Ura.

12 Mert a vetés békességes [lészen,] a szõlõtõ megadja gyümölcsét, a föld is megadja termését, az egek is megadják harmatjokat, és örökössé teszem mindezeken e nép maradékát.

13 És lészen, hogy a miképen átok valátok a pogányok között, oh Júda háza és Izráel háza: azonképen megszabadítlak titeket, és áldássá lesztek. Ne féljetek! Erõsödjenek meg kezeitek!

14 Mert ezt mondja a Seregeknek Ura: A miképen elgondoltam vala, hogy veszedelmet hozok reátok, mikor atyáitok megharagítottak vala engem, így szól a Seregeknek Ura, és nem könyörültem:

15 Azonképen megtértem [és] elgondoltam e napokban, hogy jót teszek Jeruzsálemmel és Júda házával; ne féljetek!

16 Ezek azok a dolgok, a melyeket cselekedjetek: Igazságot szóljon ki-ki az õ felebarátjával: igazságos és békességes ítélettel ítéljetek a ti kapuitokban.

17 És senki ne gondoljon az õ szívében gonoszt az õ felebarátja ellen; s a hamis esküvést se szeressétek, mert ezek azok, a miket én mind gyûlölök, így szól az Úr.

18 Majd szóla hozzám a Seregeknek Ura, mondván:

19 Ezt mondja a Seregeknek Ura: A negyedik [hónapnak] bõjtje, az ötödiknek bõjtje, a hetediknek bõjtje és a tizediknek bõjtje vígalommá, örvendezéssé és kedves ünnepekké lesznek Júda házában. Csak a hûséget és a békességet szeressétek.

20 Ezt mondja a Seregeknek Ura: Még lesz [idõ,] a mikor népek jõnek el, és sok városoknak lakói.

21 És egyiknek lakói a másikhoz mennek, mondván: Menten menjünk el az Úr orczájának engesztelésére, és a Seregek Urának keresésére; én is elmegyek!

22 És eljõnek sok népek és erõs nemzetek Jeruzsálembe a Seregek Urának keresésére, és az Úr orczájának engesztelésére.

23 Ezt mondja a Seregeknek Ura: E napokban lesz az, hogy a minden nyelvû pogányok közül tíz ember ragad egy zsidó férfiúba s ragad annak ruhája szélébe, mondván: Hadd menjünk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!