1 A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.2 Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.3 A bölcseség-szeretõ ember megvidámítja az õ atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.4 A király igazsággal erõsíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.5 A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.6 A gonosz ember vétkében tõr van; az igaz pedig énekel és vígad.7 Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.8 A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.9 Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.10 A vérszomjasak gyûlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.11 Az õ egész indulatját elõmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.12 A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.13 A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettõnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.14 A mely király hûségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.15 A vesszõ és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az õ anyját.16 Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.17 Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörûséget a te lelkednek.18 Mikor nincs [mennyei] látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!19 [Csak] beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.20 Láttál-é beszédeiben hirtelenkedõ embert? a bolond felõl több reménység van, hogynem a felõl!21 A ki lágyan neveli gyermekségétõl fogva az õ szolgáját, végre az lesz a fiú.22 A haragos háborgást szerez; és a dühösködõnek sok a vétke.23 Az embernek kevélysége megalázza õt; az alázatos pedig tisztességet nyer.24 A ki osztozik a lopóval, gyûlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.25 Az emberektõl való félelem tõrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.26 Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól [van] kinek-kinek ítélete.27 Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.

1 Ko te tangata he maha nei nga riringa i tona he, a ka whakapakeke i tona kaki, ka whatiia ohoreretia ia; te taea te rongoa.2 Ka whakanuia te hunga tika, ka koa te iwi; ka kingi te tangata kino, ka aue te iwi.3 Ko te tangata e matenui ana ki te whakaaro nui e whakahari ana i tona papa; ko te tangata ia e piri ana ki nga wahine kairau, he maumau taonga tana.4 Ma te whakawa a te kingi e mau ai te whenua; ka whakataka ia e te tangata e tango ana i nga mea homai noa.5 Ko te tangata e whakapati ana ki tona hoa, e whakatakoto kupenga ana mo ona waewae.6 He rore kei roto i te he o te tangata kino; ko te tangata tika ia he waiata tana, he koa.7 E mahara ana te tangata tika ki te take a te rawakore: kahore o te tangata kino whakaaro kia mohiotia e ia.8 Ma nga tangata whakahi e tahu te pa kia mura: ko ta te hunga whakaaro nui ia he whakatahuri atu i te riri.9 Ki te totohe te tangata whakaaro nui ki te tangata wairangi, ahakoa riri ia, kata ranei, kahore he tanga.10 E mauahara ana te tangata whakaheke toto ki te tangata i te ngakau tapatahi: tena ko te hunga tika, ka whai ratou kia whakaorangia ia.11 E tuakina ana e te wairangi tona riri katoa ki waho: e puritia mai ana ia e te tangata whakaaro nui, e pehia ana.12 Ki te whakarongo te rangatira ki te teka, he kino katoa ana tangata.13 E tutaki ana te rawakore raua ko te kaitukino ki a raua; ko Ihowa te kaiwhakamarama o nga kanohi o raua tokorua.14 Ko te kingi e pono ana tana whakawa mo nga rawakore, ka whakapumautia tona torona ake ake.15 Ko te whiu, ko te riri i te he, he mea homai era i te whakaaro nui: tena ko te tamaiti mahue noa, ka whakama i a ia tona whaea.16 Ka tokomaha te hunga kino, ka nui te he: ka kite ia te hunga tika i to ratou hinganga.17 Pakia tau tama, a ka whai okiokinga koe i a ia; ae ra, he ahuareka tana e homai ai ki tou wairua.18 Ki te kahore he whakakitenga, ka kore te iwi e tupato: ko te kaipupuri ia i te ture, ka hari ia.19 Ehara te kupu i te papaki mo te pononga: ahakoa hoki ia matau, e kore ia e rongo.20 Ka kite ranei koe i te tangata kaika ki te korero? engari te wairangi ka totika ake i a ia.21 Ko te tangata e penapena ana i tana pononga mai o te tamarikitanga, ka waiho ia e ia i te mutunga hei tama tupu.22 He whakaoho whawhai ta te tangata pukuriri: he nui rawa hoki te he o te tangata aritarite.23 Ka whakaititia iho te tangata e tona whakapehapeha: ka whai honore ia te tangata ngakau papaku.24 Ko te tangata e whakauru ana ki ta te tahae, e kino ana ki tona ake wairua: e rongo ana ia i te kanga, kahore e kiki.25 He rore e homai ana e te wehi ki te tangata: ko te tangata ia e whakawhirinaki ana ki a Ihowa ka mawhiti.26 He tokomaha e whai ana kia paingia e te rangatira: otiia i ahu mai i a Ihowa te whakawa mo te tangata.27 He mea whakarihariha ki te hunga tika te tangata whakahaere he; a he mea whakarihariha hoki ki te tangata kino te tangata he tika tona ara.